Sikkasztás, csalás vagy kártérítés?
Gyakorta fennálló probléma, hogy az emberek nem tudják eldönteni egy adott jogvita kapcsán, hogy milyen irányban induljanak el az igényérvényesítés kapcsán és itt most nem feltétlenül arra kell gon...
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2025. szeptember 15. ( 3 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
A Polgári Törvénykönyv egyik alapvető szabálya, hogy a tulajdonjog nemcsak birtoklást, használatot és a hasznok szedését jelenti, hanem magában foglalja a rendelkezés jogát is. Ez az a jogosultság, amely lehetővé teszi, hogy a tulajdonos dolgát másnak átengedje, megterhelje, biztosítékul adja, vagy akár végleg átruházza. A rendelkezési jog tehát a tulajdonosi hatalom külső dimenziója: lehetővé teszi, hogy a tulajdonos a dolgát más jogviszonyok keretében is bevonja, és annak jogi sorsát maga alakítsa.
A tulajdonos a Ptk. szerint jogosult:
Fontos szabály, hogy ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet. Ha tehát valaki egy házról, telekről lemondana, ez joghatályosan nem lehetséges – az ingatlan továbbra is tulajdonban marad mindaddig, amíg más jogcímen át nem ruházzák.
A tulajdonos tipikusan a birtoklás és használat jogát együtt adja át, például bérleti szerződésben. Előfordulhat azonban, hogy csak a birtok átengedésére kerül sor, ilyen a letét, ahol a letéteményes a dolgot csak őrzi, de nem használhatja. A használat átengedésének klasszikus formái közé tartozik a haszonélvezet és a haszonbérlet, amikor a használó nemcsak birtokolhatja a dolgot, hanem annak hasznait is szedheti.
A tulajdonos rendelkezési jogának egyik legfontosabb megnyilvánulása a tulajdonátruházás. Ez történhet ellenérték fejében (adásvétel, csere), de ellenszolgáltatás nélkül is (ajándékozás). Különös formát jelent a gazdasági társaság vagy alapítvány alapításakor történő vagyoni hozzájárulás: ilyenkor a tulajdonos saját dolgát a jogi személy tulajdonába adja, cserébe tagsági jogokat szerez.
Bár a rendelkezési jog széles körű, nem korlátlan. A tulajdonos nem köthet fedezetelvonó szerződést, és nem élhet vissza jogával a hitelezők vagy más jogosultak sérelmére. Korlátot jelenthet továbbá:
A rendelkezési jog a tulajdonosi jogok egyik legfontosabb eleme: biztosítja, hogy a tulajdonos szabadon alakíthassa dolga jogi sorsát. Ugyanakkor a szabadság nem teljes: a közérdek, a hitelezővédelem és a forgalom biztonsága érdekében a törvény világos korlátokat állít. Így a rendelkezési jog egyensúlyt teremt a magántulajdon védelme és a társadalmi érdekek között.
Gyakorta fennálló probléma, hogy az emberek nem tudják eldönteni egy adott jogvita kapcsán, hogy milyen irányban induljanak el az igényérvényesítés kapcsán és itt most nem feltétlenül arra kell gon...
Sajnos számos ügyfelünk küzd azzal a problémával, hogy tartozásaik mértéke meghaladják gazdasági teljesítőképeségük határait. Az ilyen esetekben, amikor az adós nem tuja adósságát megfizetni, a jog...
Ügyfeleink sokszor kapják eljáró jogászainktól azt a tanácsot, hogy a felek között otthon barkácsolt okiratokat mindenképp lássák el két tanúval. Sok ügyfélben ez értetlenséget vált ki, mivel habár...
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.