Sikkasztás, csalás vagy kártérítés?
Gyakorta fennálló probléma, hogy az emberek nem tudják eldönteni egy adott jogvita kapcsán, hogy milyen irányban induljanak el az igényérvényesítés kapcsán és itt most nem feltétlenül arra kell gon...
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2026. február 5. ( 4 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
A birtokhoz fűződő jogvédelem a Polgári Törvénykönyv egyik alapvető intézménye. Amennyiben a birtokost jogalap nélkül megfosztják a birtokától, vagy birtoklásában jogellenesen zavarják, a jog három eszközt biztosít számára.
Ezek a következők:
A jegyzői és a bírósági eljárás időigényes lehet. A leggyorsabb megoldás a jogos önhatalom, amely kivételes jelleggel lehetővé teszi, hogy a birtokos azonnal, saját maga lépjen fel a birtoksértéssel szemben. A továbbiakban kifejezetten erre az eszközre fókuszálunk.
A Polgári Törvénykönyv 5:6. §-a kimondja, hogy a tilos önhatalom ellen a birtokos – a birtok megvédéséhez szükséges mértékben – önhatalommal is felléphet. Ha a birtok már elveszett, az önhatalom csak akkor alkalmazható, ha más birtokvédelmi eszköz igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná. Tehát a jogos önhatalom nem általános jogérvényesítési mód, hanem kivételes, gyors beavatkozásra szolgáló eszköz.
1.Szükségesség
Az önhatalom csak akkor jogszerű, ha a birtokvédelem más módon – például jegyzői eljárással – nem biztosítható időben. Ha a jegyző eljárása „csak” lassabb, de nem hiúsítja meg a védelmet, az önhatalom nem megengedett.
2.Arányosság
A fellépés nem okozhat a birtoksértőnek aránytalan sérelmet. A birtok védelme nem indokolhat súlyosabb joghátrányt, mint amekkora a birtoksértés elhárításához feltétlenül szükséges.
3.Időbeli korlát
Az önhatalom kizárólag a birtoksértő helyzet fennállásáig jogszerű. Amint a jogtalan támadás megszűnik, az önhatalom jogalapja is megszűnik. Ezt követően a további fellépés már megtorlásnak minősülhet.
Gyakori példa, amikor a birtokos tetten ér egy tolvajt, aki éppen elvinni készül egy ingóságot. Ilyenkor jogos lehet az elvétel megakadályozása vagy a dolog azonnali visszavétele. Ha azonban az elkövető a dolgot hátrahagyva elmenekül, a birtokvédelem célja már megvalósult, további fellépés nem jogszerű.
A jogos önhatalom a birtokvédelem leggyorsabb, de egyben legnagyobb körültekintést igénylő eszköze. Csak kivételes helyzetekben alkalmazható, szigorúan a szükségesség, arányosság és időbeliség keretei között. Aki él vele, annak mindig szem előtt kell tartania, hogy a jogos önhatalom nem az igazságtétel, hanem kizárólag a jogtalan birtoksértés azonnali megszüntetésének eszköze.
Gyakorta fennálló probléma, hogy az emberek nem tudják eldönteni egy adott jogvita kapcsán, hogy milyen irányban induljanak el az igényérvényesítés kapcsán és itt most nem feltétlenül arra kell gon...
Sajnos számos ügyfelünk küzd azzal a problémával, hogy tartozásaik mértéke meghaladják gazdasági teljesítőképeségük határait. Az ilyen esetekben, amikor az adós nem tuja adósságát megfizetni, a jog...
Ügyfeleink sokszor kapják eljáró jogászainktól azt a tanácsot, hogy a felek között otthon barkácsolt okiratokat mindenképp lássák el két tanúval. Sok ügyfélben ez értetlenséget vált ki, mivel habár...
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.