Sikkasztás, csalás vagy kártérítés?
Gyakorta fennálló probléma, hogy az emberek nem tudják eldönteni egy adott jogvita kapcsán, hogy milyen irányban induljanak el az igényérvényesítés kapcsán és itt most nem feltétlenül arra kell gon...
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2026. február 9. ( 1 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
A semmisség a szerződések érvénytelenségének legsúlyosabb esete.
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) alapján a semmis szerződés a megkötésének időpontjától érvénytelen, tehát a jog úgy tekinti, mintha az adott tartalommal érvényes szerződés létre sem jött volna. Ennek kézzelfogható következménye, hogy a semmis szerződésre – főszabály szerint – nem lehet jogot alapítani. A Ptk. azt is rögzíti, hogy a semmisség megállapításához külön eljárás nem szükséges, a bíróság a semmisséget hivatalból észleli.
A semmisséget el kell választani a megtámadhatóságtól. A különbség abban áll, hogy megtámadhatóság esetén a szerződés addig él, amíg az arra jogosult fél azt határidőben meg nem támadja, semmisség esetén viszont a hibát a jog olyan súlyúnak tekinti, hogy az érvénytelenség a törvény erejénél fogva beáll.
A hivatalbóli észlelés a gyakorlatban elsősorban annyit jelent, hogy a bíróság nem adhat jogi védelmet olyan igénynek, amely kifejezetten a semmis szerződés alapján kér teljesítést. Kiemelendő, hogy a bíróság attól, hogy észleli a semmisséget, még nem jelenti automatikusan a felek elszámolását. Az érvénytelenség részletes jogkövetkezményei – tipikusan a már nyújtott szolgáltatások visszarendezése, pénzbeli elszámolás – rendszerint kérelemhez és bizonyításhoz kötöttek.
A Ptk. alapján semmisségre főszabály szerint az hivatkozhat, és semmisségi pert az indíthat, akinek ehhez jogi érdeke fűződik. A szerződő feleknél ez jellemzően adott. Harmadik személyeknél a bíróság azt vizsgálja, hogy a szerződés érvénytelensége az ő jogaira, kötelezettségeire közvetlenül kihat-e, vagy csupán közvetett gazdasági érdekről van szó. Külön, közérdeket védő szabály, hogy közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében és uzsorás szerződés esetén az ügyész is felléphet.
A Ptk. lehetőséget ad arra, hogy ha egy semmis szerződés tartalma megfelel egy másik szerződéstípus érvényességi kellékeinek, akkor ez a másik szerződés érvényes lehet, feltéve, hogy ez nem ellentétes a felek feltehető akaratával.
A semmisség azt jelenti, hogy a szerződés jogilag nem alkalmas arra, hogy a felek célzott joghatását kiváltsa, a megállapodás a megkötés pillanatától érvénytelen, és erre a bíróság hivatalból figyel. Ugyanakkor a jogviszony gyakorlati rendezése – különösen az elszámolás kérdése – már kérelmet és bizonyítást igényel.
Gyakorta fennálló probléma, hogy az emberek nem tudják eldönteni egy adott jogvita kapcsán, hogy milyen irányban induljanak el az igényérvényesítés kapcsán és itt most nem feltétlenül arra kell gon...
Sajnos számos ügyfelünk küzd azzal a problémával, hogy tartozásaik mértéke meghaladják gazdasági teljesítőképeségük határait. Az ilyen esetekben, amikor az adós nem tuja adósságát megfizetni, a jog...
Ügyfeleink sokszor kapják eljáró jogászainktól azt a tanácsot, hogy a felek között otthon barkácsolt okiratokat mindenképp lássák el két tanúval. Sok ügyfélben ez értetlenséget vált ki, mivel habár...
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.