Sikkasztás, csalás vagy kártérítés?
Gyakorta fennálló probléma, hogy az emberek nem tudják eldönteni egy adott jogvita kapcsán, hogy milyen irányban induljanak el az igényérvényesítés kapcsán és itt most nem feltétlenül arra kell gon...
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2026. február 9. ( 2 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) alapján a megtámadhatóság a szerződések érvénytelenségének azon esete, amikor a jog nem tekinti a szerződést eleve hibásnak.
A megtámadható szerződés a Ptk. logikája szerint érvényesen jön létre, és joghatásokat vált ki mindaddig, amíg az arra jogosult fél a törvényben meghatározott módon és határidőn belül eredményesen meg nem támadja. Amennyiben a megtámadás sikeres, a szerződés a Ptk. alapján visszamenőleges hatállyal, a megkötés időpontjára visszahatóan válik érvénytelenné.
A megtámadhatóságot mindenekelőtt a semmisségtől kell elválasztani. Míg a semmisségnél a jogrend olyan súlyú jogsértést észlel, amely mellett a szerződés fenntartása eleve kizárt, addig a megtámadhatóság esetén a Ptk. abból indul ki, hogy a szerződés alapvetően fenntartható, de valamely, jellemzően az akaratképzést érintő hiba miatt indokolt a sérelmet szenvedett fél számára választási lehetőséget biztosítani.
A Ptk. alapján megtámadásra elsődlegesen a sérelmet szenvedett szerződő fél jogosult. A jogszabály lehetőséget ad arra is, hogy a szerződésen kívüli személy éljen megtámadással, amennyiben ehhez jogi érdeke fűződik. A bírói gyakorlat e körben megszorító, akkor ismeri el harmadik személy fellépési jogát, ha a szerződés fennállása vagy érvénytelensége közvetlenül érinti az ő jogi helyzetét, és érdeke más jogi eszközzel nem védhető.
A megtámadási jog egyéves határidőhöz kötött, amely egységesen a szerződés megkötésétől számítandó. A megtámadás történhet a másik félhez intézett jognyilatkozattal vagy közvetlenül bírósági eljárás útján. Ha a fél először jognyilatkozattal él, de ez nem vezet eredményre, a Ptk. szerint a bírósághoz akkor is kizárólag az egyéves határidőn belül fordulhat. A határidő elmulasztása nem teszi a szerződést támadhatatlanná, a megtámadás ekkor már csak kifogásként érvényesíthető a szerződésből eredő követeléssel szemben.
A megtámadási jog nemcsak az idő múlásával, hanem a jogosult magatartásával is megszűnhet. Ha a fél a megtámadási ok ismeretében megerősíti a szerződést, vagy kifejezetten lemond a megtámadásról, utóbb már nem hivatkozhat érvénytelenségre. A joggyakorlat egyértelműséget vár el, tehát a jogról való lemondásnak világosnak és félreérthetetlennek kell lennie.
A megtámadható szerződés a Ptk. alapján érvényesen létrejött jogügylet, amelynek érvénytelensége kizárólag az arra jogosult fél eredményes, határidőben tett megtámadása esetén áll be. Ennek hiányában a szerződés joghatásai fennmaradnak, és a bíróság a megtámadhatóságot hivatalból nem vizsgálja.
Gyakorta fennálló probléma, hogy az emberek nem tudják eldönteni egy adott jogvita kapcsán, hogy milyen irányban induljanak el az igényérvényesítés kapcsán és itt most nem feltétlenül arra kell gon...
Sajnos számos ügyfelünk küzd azzal a problémával, hogy tartozásaik mértéke meghaladják gazdasági teljesítőképeségük határait. Az ilyen esetekben, amikor az adós nem tuja adósságát megfizetni, a jog...
Ügyfeleink sokszor kapják eljáró jogászainktól azt a tanácsot, hogy a felek között otthon barkácsolt okiratokat mindenképp lássák el két tanúval. Sok ügyfélben ez értetlenséget vált ki, mivel habár...
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.