Mi a teendő munkabaleset esetén?

Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott közrehatásának mértékétől függetlenül. Fontos ezért annak tisztázása is, hogy a baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.

Munkavégzéssel összefüggő tevékenységnek minősül

például a munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele is.

A munkahely és a munkavállaló lakása, szállása közötti közlekedés során bekövetkező baleset csak abban az esetben minősül munkabalesetnek, ha az a munkáltató saját vagy bérelt járművével, illetve más szerződés vagy megállapodás alapján biztosított járművel történt.

A munkabaleset fogalmának munkavédelmi szempontból van jelentősége. Ettől némileg elkülönülő kérdés, hogy a baleset egyben üzemi balesetnek is minősül-e, ami az egyes ellátásokra való jogosultság szempontjából fontos.

A sérült, illetőleg a balesetet észlelő személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni. Ha a sérült neki felróható okból ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a baleset munkáltatói kivizsgálása során a sérültet terheli annak bizonyítása, hogy a baleset a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben történt.

A munkáltató minden munkaképtelenséggel járó munkabalesetet a bekövetkezését követően köteles haladéktalanul kivizsgálni. A három munkanapot meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabalesetet ki kell vizsgálni, nyilvántartásba kell venni és be kell jelenteni. A munkáltató köteles a súlyos munkabalesetet a munkavédelmi hatóságnak azonnal bejelenteni, ezt a bejelentést telefonon, telefaxon, e-mailben vagy személyesen szükséges megtenni.

A munkabaleset kivizsgálásnak megállapításait

olyan részletesen kell rögzíteni – többek között – tanúk meghallgatásáról készült jegyzőkönyvvel, helyszínrajzzal, fényképpel, hogy az alkalmas legyen a munkabaleset okainak felderítésére és vita esetén a tényállás tisztázására.

A munkabaleset vizsgálatakor az esemény térbeni és időbeni környezetében fel kell tárni a veszélyes körülményeket és veszélyes cselekedeteket, valamint azokat a tényezőket, melyeknek szerepük lehetett a sérülést eredményező mozzanat vagy folyamat beindulásában. A munkabaleset kivizsgálása során helyszíni szemlét kell tartani. A helyszíni szemle eredményét szükség szerint jegyzőkönyvben, rajzon, fényképen, videofelvételen rögzíteni kell.

A munkabaleset kivizsgálása során meg kell állapítani a létesítmények, gépek, berendezések, szerszámok, eszközök, a munka tárgya (anyaga) biztonságtechnikai állapotát, illetve többek között azt is, hogy fellépett-e valamilyen előre nem látható esemény (pl. üzemzavar, műszaki hiba).

Az emberi oldalról vizsgálni kell az egyéni és kollektív védőeszközök meglétét, a sérült öltözetét, a védőberendezések, jelzőberendezések, védőburkolatok meglétét, megfelelőségét, alkalmazásukra és használatukra vonatkozó előírások érvényesülését.

Végül ki kell térni a környezeti tényezőkre (pl. gázok, gőz, por, elektromosság, zaj, rezgés, stb.), hogy azok milyen módon voltak jelen, mértékükre, hatásukra.

A munkabalesetek kivizsgálása során jelentősége van annak is,

hogy a munkaszervezés, a belső ellenőrzés, irányítás rendszere, a munkavégzés üteme, a munkatér nagysága, ergonómiája hogyan hatott közre. Jelentősége van az utasítást, jelzést, figyelmeztetést adó táblák, feliratok létének vagy hiányának, illetve hogy voltak-e figyelemelterelő jelenségek, érvényesült-e az üzemi rend.

A kivizsgálás egyik lényegi része a balesetet kiváltó ok, okok feltárása az eddig felsorolt minden tényező hatásának tételes vizsgálatával, a közrehatás valószínűsíthető arányának megállapításával együtt. Ugyanilyen fontos kérdés, hogy hogyan lett volna elkerülhető a munkabaleset és milyen lehetséges javító intézkedésre van mód, mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében, mennyi időn belül.

Ha a sérült a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását sérelmezi, illetve ha a munkavállaló vitatja a sérülés súlyosságával kapcsolatos munkáltatói megállapítást, akkor a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat. A munkavállaló bejelentése alapján a munkavédelmi hatóság az eljárást hivatalból folytatja le.

A munkabaleseti jegyzőkönyvet a sérültnek és a társadalombiztosítási kifizetőhelynek (egészségbiztosítási pénztárnak) minden esetben meg kell küldeni. Az, hogy a munkabaleset üzemi baleset-e, és ennek alapján milyen ellátás illeti meg a munkavállalót, egy külön cikk témája lesz.