A házasság halállal történő megszűnése

A házasság nemcsak felbontással, hanem az egyik fél halálával is megszűnhet. A Polgári Törvénykönyv kimondja: ha az egyik házastárs elhalálozik, a házasság megszűnik. Ez egyszerű ténynek tűnhet, mégis számos lényeges jogi következménnyel jár, amelyekről érdemes tudni – különösen a túlélő házastárs szempontjából.

A házasság megszűnésének igazolása

A halál tényét a halotti anyakönyvi kivonat igazolja, de előfordulhat olyan eset is, amikor valakit holttá nyilvánítanak. Ha a holttá nyilvánított személy később előkerül, a házasság visszamenőleg érvényesnek tekintendő, kivéve, ha időközben a másik fél jóhiszeműen új házasságot kötött. Ilyen esetben az újabb házasság is joghatásokat vált ki.

Személyi következmények: névviselés és családi állapot

A házasság megszűnésével a túlélő fél családi állapota „özvegy” lesz. Névviselés szempontjából a házastárs megtarthatja a házasság alatt viselt nevét, de ha ettől el kíván térni, azt az anyakönyvvezetőnél külön be kell jelentenie. Kiemelendő, hogy a volt feleség nem viselheti a volt férj nevét a házasságra utaló toldással, ha azt a házasság fennállása alatt sem viselte.

Vagyoni következmények: közös vagyon, öröklés

A házasság halállal való megszűnésével a házastársi vagyonközösség is megszűnik. A túlélő házastárs megőrzi saját különvagyonát és a közös vagyon ráeső részét. Az elhunyt vagyona – ideértve a különvagyonát és a közös vagyon másik felét – öröklés útján kerül átadásra.

Amennyiben az elhunyt nem hagyott végrendeletet, a törvényes öröklési rend lép életbe. Ha nem voltak leszármazói, az özvegy a közösen lakott lakáson túli hagyatékot az örökhagyó szüleivel vagy egyik szülőjével együtt állagörökösként örökli.Ha voltak leszármazói, az özvegy özvegyi jogot szerez: vagyis holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg a közösen lakott ingatlanon és annak berendezésein, emellett egy gyermekrésznyit örököl.

Életközösség jelentősége az öröklésnél

A házastársi életközösség egy olyan személyes és gazdasági együttélési forma, amelyet a közös háztartás, az érzelmi kötődés, a szexuális kapcsolat, valamint a közös életcélok – például gyermeknevelés – megvalósítása jellemez. A bírói gyakorlat szerint az életközösség fennállása nem kizárólag a fizikai együttélésen múlik: az érzelmi és gazdasági közösség, valamint az együvé tartozás szándéka is meghatározó. Egyes elemek hiánya önmagában nem zárja ki az életközösség fennállását. Átmeneti különélés – például munkavégzés, egészségügyi okok miatt – önmagában nem szünteti meg a házastársi vagyonközösséget.

Azonban nem örökölhet a túlélő házastárs, ha a halál időpontjában nem állt fenn az életközösség, és annak helyreállítására sem volt reális esély.

Összegzés

A házasság halál miatti megszűnése nemcsak érzelmi, hanem jogi kérdéseket is felvet, különösen a vagyonmegosztás és öröklés területén. A túlélő házastárs jogai a törvény által védettek – de csak akkor, ha az életközösség fennállt, és nem történt végrendeleti kizárás. Érdemes már előre is tisztázni ezeket a kérdéseket, például házassági vagyonjogi szerződéssel.