Lakástűz és kártérítés
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint összesen 7414 lakástűz keletkezett 2022-ben. Az idei év egyik első hírei között is egy lakástűz szerepelt: egy eltévedt tűzijáték ...
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2025. július 21. ( 4 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
Jelen cikksorozatunkban azt fogjuk részletesen megvizsgálni, hogy károkozás esetén a károkozó milyen módon köteles megtéríteni a károsultnak a felmerült kárát.
Főszabály szerint a károkozó a kárt pénzben köteles megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják. Arra is lehetőség van, hogy a károkozó járadék fizetésre legyen kötelezve. Ugyanis jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésére a bíróság időszakonként visszatérően előre fizetendő, meghatározott összegű járadékot is meghatározhat. Fontos még kiemelni, hogy bíróság a kártérítés módjának meghatározásánál nincs kötve a károsult kérelméhez, a kártérítésnek azt a módját nem alkalmazhatja, amely ellen valamennyi fél tiltakozik.
Jelen cikkünkben a jövedelempótló járadékról lesz részletesebben szó.
Akinek munkaképessége a károkozás folytán csökkent, akkor követelhet jövedelempótló járadékot, ha a káreset utáni jövedelme az azt megelőző időszak jövedelmét neki fel nem róható okból nem éri el.
A jövedelempótló járadék megítélésénél, tehát feltétel a károkozással okozati összefüggésben a munkaképesség csökkenése, valamint, hogy ez a jövedelem kiesés a károsultnak ne legyen felróható. A jövedelem kiesés akkor nem felróható a károsultnak, ha mindent megtett annak érdekében, ami az adott helyzetben általánosságban elvárható, hogy ne legyen jövedelem kiesése. A jövedelem kiesés tehát nem felróható egy személyi sérülést szenvedett károsultnak, ha a szükséges orvosi kezeléseken és terápiákon részt vett és ennek ellenére sem javult az egészségügyi állapota.
A jövedelempótló járadékot a munkaképesség-csökkenés és a bekövetkezett jövedelemkiesés mértékének együttes vizsgálata alapján kell meghatározni.
A károsult jövedelemkiesését a károsodást megelőző egy évben elért havi átlagjövedelmének alapulvételével kell meghatározni. Ha a károsodást megelőző egy évben a jövedelemben tartós változás következett be, a változás utáni jövedelem átlagát kell figyelembe venni. Ha a jövedelemkiesés az eddig leírtak alapján nem határozható meg, az azonos vagy hasonló tevékenységet végző személyek havi átlagjövedelmét kell alapul venni.
A jövedelemkiesés meghatározásánál figyelembe kell venni azt a jövőbeli változást is, amelynek bekövetkezésével számolni lehet. A jövedelemkiesés meghatározásánál nem vehető figyelembe viszont az a jövedelem, amelyet a károsult munkaképességének csökkenése ellenére rendkívüli munkateljesítménnyel ér el.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint összesen 7414 lakástűz keletkezett 2022-ben. Az idei év egyik első hírei között is egy lakástűz szerepelt: egy eltévedt tűzijáték ...
Sokszor, sok helyen tettünk említést arról, hogy egy idegenhibás közlekedési baleset következtében a károsult vajon milyen kártérítési igényeket és kivel szemben érvényesíthet. Mostani cikkünkben a...
Mostani cikkünkben a gyermekek által okozott károkkal foglalkozunk és azt járjuk körbe, hogy vajon kit terhelhet a felelősség ilyen esetben?
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.