Lakástűz és kártérítés
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint összesen 7414 lakástűz keletkezett 2022-ben. Az idei év egyik első hírei között is egy lakástűz szerepelt: egy eltévedt tűzijáték ...
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2025. július 21. ( 10 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
Jelen cikksorozatunkban azt fogjuk részletesen megvizsgálni, hogy károkozás esetén a károkozó milyen módon köteles megtéríteni a károsultnak a felmerült kárát.
Főszabály szerint a károkozó a kárt pénzben köteles megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják. Arra is lehetőség van, hogy a károkozó járadék fizetésre legyen kötelezve. Ugyanis jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésére a bíróság időszakonként visszatérően előre fizetendő, meghatározott összegű járadékot is meghatározhat. Fontos még kiemelni, hogy bíróság a kártérítés módjának meghatározásánál nincs kötve a károsult kérelméhez, a kártérítésnek azt a módját nem alkalmazhatja, amely ellen valamennyi fél tiltakozik.
Jelen cikkünkben a tartást pótló járadékról lesz részletesebben szó.
Tartást pótló járadéknak van helye a károkozás folytán meghalt személlyel szemben tartásra jogosult részére. A károkozó a tartást pótló járadék fizetésére abban az esetben is köteles, ha magatartásának e következménye nem volt előrelátható. A szerződésen kívüli károkozásnál alapvető feltétel az előreláthatóság. Ugyanis nem állapítható meg az okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatban, amelyet a károkozó nem látott előre és nem is kellett előre látnia. A károsulti érdekekre tekintettel az előreláthatóságtól a jogalkotó eltekintett a tartást pótló járadék vonatkozásában, így a károkozás időpontjában a károkozónak nem kell előre látnia, hogy magatartásának ilyen jellegű következménye is lehet.
A károkozó a tartást pótló járadék fizetésére akkor is köteles, ha a meghalt személy tartási kötelezettségének megszegésével nem nyújtotta ténylegesen a tartást, vagy a járadékot igénylő a tartási igényét menthető okból nem érvényesítette. A tartást pótló járadék mértékének meghatározásánál a kiesett tartást és a járadékot igénylő jövedelmét kell figyelembe venni. A járadék mértékének meghatározásánál értékelni kell, ha a járadékot igénylő neki felróható okból nem rendelkezik megfelelő jövedelemmel, továbbá, hogy érvényesíthet-e követelést azokkal szemben, akik az ő tartására a meghalt személlyel egy sorban voltak kötelesek. A járadék számítására egyebekben a jövedelempótló járadék számítására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ami a korábbi cikkünkben már részletesen kifejtésre került.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint összesen 7414 lakástűz keletkezett 2022-ben. Az idei év egyik első hírei között is egy lakástűz szerepelt: egy eltévedt tűzijáték ...
Sokszor, sok helyen tettünk említést arról, hogy egy idegenhibás közlekedési baleset következtében a károsult vajon milyen kártérítési igényeket és kivel szemben érvényesíthet. Mostani cikkünkben a...
Mostani cikkünkben a gyermekek által okozott károkkal foglalkozunk és azt járjuk körbe, hogy vajon kit terhelhet a felelősség ilyen esetben?
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.