A Polgári Törvénykönyv jelenlegi kiindulópontja szerint termék minden ingó dolog, akkor is, ha utóbb más dolog alkotórészévé válik. Az új szabályozás ennél lényegesen tovább megy: kifejezetten terméknek minősíti a villamos energiát, a nyersanyagot, a digitális gyártási fájlt és a szoftvert is. A szoftver minősítését nem befolyásolja, hogy eszközön tárolják, felhőből szolgáltatják vagy szolgáltatásként teszik hozzáférhetővé. Ezáltal egy operációs rendszer, alkalmazás vagy MI-rendszer hibája is megalapozhatja az objektív termékfelelősséget. Nem tartozik azonban ide a puszta információ, például egy elektronikus könyv tartalma, továbbá főszabály szerint a kereskedelmi tevékenységen kívül fejlesztett és rendelkezésre bocsátott szabad, nyílt forráskódú szoftver sem.
A termék változó természetével együtt a hiba mércéje is kifejezetten korszerűsödik. Továbbra is az elvárható biztonság hiánya a döntő, ám az értékelés immár kiterjed többek között a címkézésre, a műszaki jellemzőkre, a rendeltetésszerű és észszerűen előrelátható használatra, a kiberbiztonságra, más termékek hatására, valamint a rendszer tanulási képességére. Jelentősége lesz annak is, hogy a gyártó frissítések vagy fejlesztések útján meddig őrzi meg ellenőrzését. A később megjelenő biztonságosabb változat ugyanakkor önmagában nem teszi hibássá a korábbi terméket.
A károsultnak főszabály szerint továbbra is bizonyítania kell a hibát, a kárt és az okozati összefüggést, de új vélelmek mérséklik információs hátrányát. A hiba vélelmezhető például lényeges bizonyíték visszatartásakor, kötelező biztonsági követelmény megsértésekor vagy nyilvánvaló működési rendellenességnél. A megtéríthető károk közé a halál, a testi sérülés és az egészségkárosodás mellett bekerül az orvosilag elismert lelki egészségkárosodás, továbbá a nem szakmai célú adatok megsemmisülése vagy sérülése. Utóbbi körben az adatok helyreállításának vagy visszanyerésének költsége is vagyoni veszteséget jelenthet. A dologi kár továbbra is alapvetően más, magáncélra használt dolog károsodását jelenti. Lényeges könnyítés, hogy megszűnik a jelenlegi ötszáz eurós alsó értékhatár, ezért kisebb összegű dologi károk miatt is megnyílhat a termékfelelősségi igény. A hibás termék saját károsodása viszont továbbra sem termékkár: ennek rendezésére a szerződéses, kellékszavatossági vagy termékszavatossági szabályok kínálhatnak megfelelő jogalapot. Károsultként e különös rezsimben természetes személy léphet fel.
Az új fogalmak azt üzenik, hogy a termékfelelősség többé nem áll meg a fizikai tárgy burkolatánál: követi a szoftvert, a frissítést és az adatot is. A sorozat következő, negyedik részében azt vizsgáljuk meg, kit terhel felelősség ebben a kibővült ellátási láncban, mikor lehetséges a mentesülés, és milyen határidők között érvényesíthető az igény. Ha egy termék a forgalomba hozatal után is folyamatosan változik, vajon hol húzható meg a gyártói felelősség időbeli határa?
Vissza a hírekhez
