Sikkasztás, csalás vagy kártérítés?
Gyakorta fennálló probléma, hogy az emberek nem tudják eldönteni egy adott jogvita kapcsán, hogy milyen irányban induljanak el az igényérvényesítés kapcsán és itt most nem feltétlenül arra kell gon...
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2025. augusztus 25. ( 6 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
Az egyesület az egyik legegyszerűbb formája annak, hogy barátainkkal közösen megvalósítsuk ötleteinket, szervezett keretek között töltsük a szabadidőnket vagy tegyünk valami jót a helyi közösségért. A Központi Statisztikai Hivatal 2023-as adatai alapján Magyarországon több mint hatvanezer egyesület működik, a sportegyesületektől kezdve a kulturális klubokon át egészen a környezetvédő és karitatív szervezetekig. De vajon hogyan lehet egy egyesületet megalapítani, és milyen szabályok vonatkoznak a működésére? Cikksorozatunk első részében az alapítással kapcsolatos szabályokat, míg a második részben az egyesületek szervezetére, működésére vonatkozó alapvető jogi szabályozást tekintjük át.
Az egyesület a Polgári Törvénykönyv alapján olyan jogi személy, melyet tagjai valamilyen közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesítettek és nyilvántartott tagsággal rendelkezik. Mivel az egyesület jogi személy, ezért saját névvel, székhellyel, képviseletét és ügyvezetését ellátó szervezettel és a tagok vagyonától elkülönült vagyonnal rendelkezik.
Az egyesületekre a Polgári Törvénykönyv jogi személyekre vonatkozó általános, és egyesületekre vonatkozó speciális szabályain kívül alkalmazni kell a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.) és a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) rendelkezéseit.
A profitszerzési célra alapított jogi személyektől (például egy kft.) az különbözteti meg az egyesületeket, hogy azok gazdasági célra nem alapíthatóak, nonprofit szervezetként működnek. Ezenkívül az egyesület céljának összhangban kell állnia az Alaptörvénnyel és nem irányulhat olyan célra, amelyet törvény tilt. Továbbá a célnak tartós, folyamatos megvalósításra alkalmasnak kell lenni, és vannak olyan célok, tevékenységek, amelyek csak bizonyos formában végezhetők (például politikai tevékenységet csak párt formájában lehet végezni). A leggyakoribbak közé tartoznak a környezetvédelmi, kulturális, sportolási, szociális, oktatási, vallási, érdekképviseleti, tehetséggondozási, egészségmegőrzési és egyéb szabadidős célokra alapított egyesületek.
Egyesület létesítéséhez legalább tíz (természetes vagy jogi) személy írásba foglalt jognyilatkozata és az egyesület alapszabályának elfogadása szükséges. A korábbi szabályozás megkövetelte, hogy az alapítók alakuló közgyűlést tartsanak, ez ma már nem elvárás. Ezen kívül az egyesület tényleges létrejöttéhez szükség van a bírósági nyilvántartásba vételre is. A nyilvántartásba vételi kérelmet a szervezet székhelye szerint illetékes törvényszéknél kell benyújtani az alakuló üléstől vagy az alapszabály aláírásától számított 30 napon belül papíralapon vagy elektronikusan. Az eljárás illetékköteles, viszont ügyvéd igénybevétele nem kötelező.
Az egyesület kizárólag az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő, kiegészítő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az egyesületek gazdálkodását a Civil tv. szabályozza részletesen, megkülönbözteti az egyesületek gazdálkodó tevékenységét, ahova az egyesület vagyoni, pénzügyi helyzetére kiható gazdasági eseményeket soroljuk (például egy támogatást), a gazdálkodási-vállalkozási tevékenységtől, mely a kifejezetten jövedelem, illetve vagyonszerzésre irányuló üzletszerű gazdálkodást jelenti. Az egyesület éves összes bevételének hatvan százalékát nem érheti el a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó éves összes bevétel, hiszen ez már elsődlegesen végzett gazdasági tevékenységnek minősülne.
Az alapszabályban szükséges meghatározni az egyesület célját, és a cél megvalósítási érdekében végezni kívánt tevékenységeket, az egyesület alapítására vonatkozó kijelentést, az egyesület nevét és székhelyét, az alapító tagok adatait (név, lakóhely/székhely), azt, hogy teljesítenek-e vagyoni hozzájárulást (például tagdíjfizetés), a vezető tisztségviselők nevét, illetve a szervezete, működésre vonatkozó szabályokat. A birosag.hu oldalon ingyenesen elérhető alapszabály-sablon áll az egyesületet alapítani kívánók rendelkezésére.
Gyakorta fennálló probléma, hogy az emberek nem tudják eldönteni egy adott jogvita kapcsán, hogy milyen irányban induljanak el az igényérvényesítés kapcsán és itt most nem feltétlenül arra kell gon...
Sajnos számos ügyfelünk küzd azzal a problémával, hogy tartozásaik mértéke meghaladják gazdasági teljesítőképeségük határait. Az ilyen esetekben, amikor az adós nem tuja adósságát megfizetni, a jog...
Ügyfeleink sokszor kapják eljáró jogászainktól azt a tanácsot, hogy a felek között otthon barkácsolt okiratokat mindenképp lássák el két tanúval. Sok ügyfélben ez értetlenséget vált ki, mivel habár...
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.