Az egyesületek jogi szabályozása II.

Az egyesület az egyik legegyszerűbb formája annak, hogy barátainkkal közösen megvalósítsuk ötleteinket, szervezett keretek között töltsük a szabadidőnket vagy tegyünk valami jót a helyi közösségért. A Központi Statisztikai Hivatal 2023-as adatai alapján Magyarországon több mint hatvanezer egyesület működik, a sportegyesületektől kezdve a kulturális klubokon át egészen a környezetvédő és karitatív szervezetekig. De vajon hogyan lehet egy egyesületet megalapítani, és milyen szabályok vonatkoznak a működésére? Cikksorozatunk első részében az alapítással kapcsolatos szabályokat tekintettük át, míg a második részben az egyesületek szervezetére, működésére vonatkozó alapvető jogi szabályozást mutatjuk be.

Melyek az egyesületek fő szervei?

Az egyesület legfontosabb szerve a közgyűlés, amely főszabály szerint évente egyszer köteles ülésezni (ám az alapszabály ennél ritkább ülési rendszerességet is előírhat, de legalább négy évente kötelező az ülésezés). A közgyűlés hozza meg az egyesület határozatait, módosíthatja az alapszabályt, megválasztja a vezető tisztségviselőket, elfogadja a költségvetést, megállapíthatja a tagdíj mértékét, és dönthet az egyesület megszüntetéséről is. A közgyűlés összehívására és a határozathozatalra az alapszabályban meghatározott eljárásrend szerint kerül sor.

Az elnökség az egyesület legalább 3 személyből álló ügyvezető szerve. Minden olyan kérdésben jogosult döntést hozni, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az elnökség feladata az egyesület napi ügyeinek vitele, beszámolók és költségvetés elkészítése, a közgyűlés összehívása, a tagok nyilvántartása, a közgyűlés által hozott határozatok vezetése és végrehajtása, illetve az alapszabályban meghatározott egyéb feladatok ellátása. Az elnökség tagjai az egyesület pénzügyi helyzetével, gazdálkodásával, tevékenységével kapcsolatban számonkérhetők a közgyűlésen.

Bizonyos esetekben kötelező felügyelőbizottságot is létrehozni az egyesületben, ilyen eset, ha a tagok létszáma meghaladja a száz főt, vagy ha a tagok több mint fele jogi személy. A felügyelőbizottság feladata az egyesület szabályszerű működésének ellenőrzése, így a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.

Milyen jogosultságok illetik meg a tagokat, és milyen kötelezettségeik vannak?

Az egyesület tagjainak jogait az alapszabály határozza meg általában, a tagok jogosultak részt venni az egyesület működésében, így a tag a közgyűlésen részt vehet, észrevételeket tehet, szavazhat, betekinthet az egyesület irataiba, egyesületi tisztségekre megválasztható, illetve jogosult lehet az egyesület szolgáltatásait igénybe venni.

Fontos, hogy a tagok nem feltétlenül kötelesek tagdíjat fizetni, de általában az alapszabály a tagdíjfizetést határozza meg a legfontosabb kötelezettségnek. Ezen felül más kötelezettségek is előírhatók az alapszabályban, például előfordulhat a közösségi munka elvégzésének, rendezvényeken, versenyeken való részvételnek előírása. Emellett az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét. A kötelezettségek megszegése szankcionálható, súlyos vagy többször előforduló esetben tagkizárást vonhat maga után.

Milyen bevételei lehetnek egy egyesületnek?

Az egyesületeknek alapvetően a tagdíjból, rendezvényekből, belépőkből, kiadványok értékesítéséből, állami és önkormányzati támogatásokból származnak a bevételei. Amennyiben az egyesület közhasznú jogállású minősítéssel rendelkezik (tehát az alapszabályban meghatározott közfeladat teljesítésére irányuló tevékenységet végez) több pályázaton is elindulhat, bizonyos esetekben mentesül az ÁFA megfizetése alól, illetve az 1%-os személyi jövedelemadó felajánlásokra is jogosult lehet.