Bérlet vagy albérlet? – A jogi különbségek
A hétköznapokban sokan albérletnek nevezik azt is, amikor egy lakást közvetlenül a tulajdonostól bérelnek. Ez azonban jogi szempontból helytelen. Ha egy ingatlant annak tulajdonosa ad ki, akkor bérleti szerződés jön létre. Albérleti szerződésről csak akkor beszélhetünk, ha maga a bérlő adja tovább bérbe a lakást vagy annak egy részét.
Mit nevezünk albérletnek?
A kulcskülönbség a bérbeadó személyében rejlik. Ha a bérbeadó maga a tulajdonos, akkor bérleti szerződésről beszélünk. Ha azonban egy bérlő továbbadja a lakást vagy annak egy részét egy harmadik félnek, akkor albérleti szerződés keletkezik. Ehhez a tulajdonos hozzájárulása szükséges, hiszen a bérleti szerződésben ezt kifejezetten meg kell engednie.
Példa az albérleti jogviszonyra
Képzeljük el, hogy valaki egy budapesti lakást bérel a tulajdonostól. Ha a bérleti szerződés lehetővé teszi számára, hogy továbbadja az ingatlant egy másik személynek, akkor az albérleti jogviszony jön létre. Ekkor a főbérlő az albérlővel köt albérleti szerződést, ám maga is fennmaradó bérlője marad a tulajdonosnak.
Milyen jogszabályok szabályozzák a bérleti és albérleti szerződéseket?
A lakásbérlet jogi kereteit a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint a lakások és helyiségek bérletéről szóló 1993. évi LXXVIII. törvény tartalmazza. A lakástörvény egyértelművé teszi, hogy a bérlő a tulajdonos hozzájárulásával adhatja tovább albérletbe az ingatlant vagy annak egy részét. Emellett a bérlőtársak együttesen gyakorolhatják ezt a jogot.
Fontos tudnivaló: az írásbeliség kötelező
Mind a bérleti, mind az albérleti szerződés csak írásban érvényes. A szóban vagy ráutaló magatartással létrehozott megállapodások jogi szempontból érvénytelenek.
Vissza a hírekhez
