Sikkasztás, csalás vagy kártérítés?
Gyakorta fennálló probléma, hogy az emberek nem tudják eldönteni egy adott jogvita kapcsán, hogy milyen irányban induljanak el az igényérvényesítés kapcsán és itt most nem feltétlenül arra kell gon...
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2025. január 29. ( 19 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
Társaságunkat naponta keresik meg ügyfeleink lakásbérleti szerződésekkel kapcsolatos kérdéseikkel és jogvitáikkal. Az esetek többségében az "albérlet" kifejezést használják, ami jogi szempontból gyakran pontatlan. A közhasználatban a bérlet és az albérlet fogalma gyakran összemosódik, pedig lényeges jogi különbség van közöttük. A következőkben részletesen tisztázzuk, hogy miért.
A hétköznapokban sokan albérletnek nevezik azt is, amikor egy lakást közvetlenül a tulajdonostól bérelnek. Ez azonban jogi szempontból helytelen. Ha egy ingatlant annak tulajdonosa ad ki, akkor bérleti szerződés jön létre. Albérleti szerződésről csak akkor beszélhetünk, ha maga a bérlő adja tovább bérbe a lakást vagy annak egy részét.
A kulcskülönbség a bérbeadó személyében rejlik. Ha a bérbeadó maga a tulajdonos, akkor bérleti szerződésről beszélünk. Ha azonban egy bérlő továbbadja a lakást vagy annak egy részét egy harmadik félnek, akkor albérleti szerződés keletkezik. Ehhez a tulajdonos hozzájárulása szükséges, hiszen a bérleti szerződésben ezt kifejezetten meg kell engednie.
Képzeljük el, hogy valaki egy budapesti lakást bérel a tulajdonostól. Ha a bérleti szerződés lehetővé teszi számára, hogy továbbadja az ingatlant egy másik személynek, akkor az albérleti jogviszony jön létre. Ekkor a főbérlő az albérlővel köt albérleti szerződést, ám maga is fennmaradó bérlője marad a tulajdonosnak.
A lakásbérlet jogi kereteit a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint a lakások és helyiségek bérletéről szóló 1993. évi LXXVIII. törvény tartalmazza. A lakástörvény egyértelművé teszi, hogy a bérlő a tulajdonos hozzájárulásával adhatja tovább albérletbe az ingatlant vagy annak egy részét. Emellett a bérlőtársak együttesen gyakorolhatják ezt a jogot.
Mind a bérleti, mind az albérleti szerződés csak írásban érvényes. A szóban vagy ráutaló magatartással létrehozott megállapodások jogi szempontból érvénytelenek.
Gyakorta fennálló probléma, hogy az emberek nem tudják eldönteni egy adott jogvita kapcsán, hogy milyen irányban induljanak el az igényérvényesítés kapcsán és itt most nem feltétlenül arra kell gon...
Sajnos számos ügyfelünk küzd azzal a problémával, hogy tartozásaik mértéke meghaladják gazdasági teljesítőképeségük határait. Az ilyen esetekben, amikor az adós nem tuja adósságát megfizetni, a jog...
Ügyfeleink sokszor kapják eljáró jogászainktól azt a tanácsot, hogy a felek között otthon barkácsolt okiratokat mindenképp lássák el két tanúval. Sok ügyfélben ez értetlenséget vált ki, mivel habár...
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.