Elbirtoklás

Az elbirtoklás az egyik leggyakrabban félreértett jogintézmény a magyar jogban. Sokan úgy gondolják, hogy ha „elég régóta” használnak egy ingatlant, akkor az automatikusan az övék lesz – mások pedig attól tartanak, hogy akár tudtukon kívül is elveszíthetik tulajdonukat.

A valóság ennél jóval árnyaltabb: az elbirtoklás szigorú törvényi feltételekhez kötött, és alkalmazása számos gyakorlati és jogértelmezési kérdést vet fel.

A cikk célja, hogy bemutassa az elbirtoklás fogalmát, jogszabályi hátterét és feltételeit, valamint rávilágítson azokra a tipikus helyzetekre, amelyekben az elbirtoklás kérdése felmerülhet. Áttekintjük azt is, mikor beszélhetünk sikeres elbirtoklásról, milyen bizonyítási nehézségek merülhetnek fel, és mikor érdemes jogi segítséget igénybe venni.

Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot ingatlan esetén tizenöt, ingó dolog esetén tíz éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja.

Ingó dolog tulajdonjogának elbirtoklásával megszűnnek a harmadik személynek a dolgot terhelő olyan jogai, amelyek az elbirtokló birtokának megszerzése előtt keletkeztek, és amelyekre nézve az elbirtoklás ideje szintén eltelt, kivéve, ha az elbirtokló a harmadik személy jogának fennállása tekintetében nem volt jóhiszemű.

Elidegenítési és terhelési tilalom fennállása viszont nem zárja ki az elbirtoklással való tulajdonszerzést, ha az elbirtoklás feltételei egyébként fennállnak. Az elbirtoklásra vonatkozó általános szabályok szerint birtokolható el a dolog tulajdoni hányada is.

A Polgári törvénykönyv ismeri az úgynevezett jogcímes elbirtoklás fogalmát is. Az elbirtoklás öt év elteltével következik be, ha a birtokos az ingatlan birtokát a tulajdonostól olyan írásbeli szerződéssel szerezte, amelynek alapján a tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követelhetné, ha a szerződés az ehhez megkívánt alakszerűségi követelményeknek megfelelne, és a birtokos az ellenszolgáltatást teljesítette.

Az új birtokos saját elbirtoklásának idejéhez hozzászámíthatja azt az időt, amely jogelődjének birtoklása idején már elbirtoklási időnek minősült. Aki bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához, elbirtoklás útján nem szerez tulajdonjogot.

Ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa, az akadály megszűnésétől számított egy évig az elbirtoklás akkor sem következik be, ha egyébként az elbirtoklási idő már eltelt vagy abból egy évnél kevesebb volna hátra.

Az elbirtoklás megszakad, ha

• a tulajdonos a dolog kiadása iránti követelését bírósági úton érvényesíti;
• a tulajdonos a dologgal kapcsolatban tulajdonosi jogát gyakorolja; vagy
• a birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti, és azt egy éven belül nem szerzi vissza, vagy egy éven belül nem kéri a bíróságnál, hogy a dolog újabb birtokosa a dolgot adja vissza.

Ha az elbirtoklás megszakad, a birtoklásnak addig eltelt ideje nem vehető figyelembe, és az elbirtoklás a megszakadást okozó körülmény elmúltával újból kezdődik.

Az elbirtoklás tehát nem automatikus jogszerzés, hanem egy összetett jogintézmény, amelynek fennállását minden esetben egyedileg kell vizsgálni. A törvényi feltételek teljesülése, az időmúlás helyes értelmezése és a bizonyítás mind kulcsszerepet játszanak.