Ön itt áll:

Ingatlan bérleti szerződés megszüntetésének esetei

Ingatlan

A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2023. január 12. ( 634 napja)

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Több vita is adódik az ingatlan bérleti jogviszonyokból eredően. Leginkább az elszámolással, a felek jogaival és kötelezettségeivel, valamint a bérleti szerződés megszüntetésének módjával összefüggésben állnak fenn ezek a problémák. Mostani cikkünkben a bérleti szerződés megszüntetésével kapcsolatos rendelkezésekről ejtünk néhány szót.

Milyen jogszabályok vonatkoznak a bérleti jogviszonyra?

Az ingatlan bérbeadás főbb szabályait két törvény határozza meg leginkább: maga a Polgári Törvénykönyv, valamint a lakás és helyiségbérletről szóló törvény is. Lényeges azonban az, hogy a felek a közöttük lévő kapcsolatot miként rendezik a jogszabályi keretek között, azaz szerződésük tartalmát milyen módon és feltételekkel határozzák meg, milyen tartalommal ruházzák fel.

Ingatlan bérleti jogviszonyt a felek jellemzően határozatlan, vagy határozott időre létesítik. Manapság talán egyre gyakoribb az, hogy konkrétan meghatározott időtartamra kötik meg a felek a szerződést, ezzel próbálják bebiztosítani magukat.

A felmondás szabályai

A felek azt is szabadon megállapíthatják, hogy miként élnek a felmondás jogával. Amennyiben nem rendelkeznek erről, akkor a törvényi rendelkezései lesznek irányadóak.

Határozatlan idejű bérleti szerződésnél – szerződésszegés hiányában is – a Polgári Törvénykönyv alapján, bármelyik fél, az érintett hónap 15. napjáig előterjesztett nyilatkozatban, a következő hónap végére mondhatja fel a bérleti szerződést. Ebben az esetben nem szükséges indokolás, vagy különösebb ok megjelölése a felmondásban, ugyanakkor a rendes felmondással élő félnek az erre vonatkozó nyilatkozatát írásba kell foglalnia, és kézbesítenie kell a másik fél részére. Ezt a kézbesítést a szigorú határidők miatt azonban igazolni szükséges, így javasolt személyes átvétellel átvetetni az iratot, vagy ajánlott, tértivevényes küldeményként postáztatni a másik fél számára. Felmondással egyébként bármelyik fél élhet.

Ha a felmondás során a nyilatkozatot tevő fél nem tartja be a fenti határidőket, akkor a bérleti jogviszonyt – a Ptk. kisegítő szabálya alapján – a felmondást követő második hónap végére, felmondottnak kell tekinteni.

Más a helyzet, ha valamilyen szerződésszegés miatt kerül felmondásra a bérleti szerződés. Ebben a körben mindkét fenti törvény konkrét, egyben tipikus eseteket sorol fel. Ezek az alábbiak:

Az első ilyen eset, amennyiben a bérlő vagy a vele együttlakó személy,

az együttélés szabályait kirívóan megszegi (például egy társasházban), vagy a lakást, illetve a közös használatra szolgáló területet nem rendeltetésszerűen, vagy nem a bérleti szerződésnek megfelelő módon használja. A bérbeadónak először igazolható módon, a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül fel kell szólítania a bérlőt a magatartás megszüntetésére. Ennek az előzetes felszólításnak tartalmaznia kell a következményekre történő figyelmeztetést is. Amennyiben ez nem jár eredménnyel, úgy a bérlő előzetes felszólítását követően, legalább 15 napos felmondási idővel, a felmondást követő hónap utolsó napjára felmondhatja a jogviszonyt. Ha azonban a bérlő magatartása kirívóan súlyos, akkor a fentiekben meghatározott sorrendiséget nem szükséges betartani, és ebben az esetben a bérlő a felmondását, a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül kell, hogy gyakorolja és közölje a bérlővel.

Ha a bérlő a bérleti díjat a szerződésben meghatározott határnapig nem fizeti meg, akkor a bérbeadó köteles szintén, igazolható módon, a következményekre való figyelmeztetéssel, a bérlőt felszólítani a teljesítésre. Ha a bérlő e felszólításnak, annak kézhezvételétől számított 8 napon belül továbbra sem tesz eleget, a bérlő e határidő lejártát követő további 8 napon belül – legalább 15 napos felmondási idővel – az elmulasztott határnapot követő hónap végére élhet felmondással.

A fenti határidők rendkívül szigorúak, így amennyiben eltérő rendelkezés nincs a bérleti szerződésben, akkor kifejezetten fontos a fenti határidők betartása.

Határozott idejű bérleti szerződés esetén

a jogviszonyt a törvény vagy a bérleti szerződés eltérő rendelkezésének hiányában felmondással nem lehetséges megszüntetni. Ugyanakkor a felek a szerződésben szabadon kiköthetik, hogy miként gyakorolják a felmondási jogot. Ha nincs rendelkezés, akkor a Polgári Törvénykönyvben meghatározott esetekben van arra mód, hogy a határozott idejű bérleti jogviszonyt idő előtt fel lehessen mondani.

Ilyen eset az, amikor a bérlő halála folytán, annak örökösei „lépnének jogviszonyba”. Ugyanis a bérlő örökösei élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy a határozott idejű bérleti szerződést – például a jogerős hagyatékátadó végzéstől számított – 30 napon belül felmondással megszüntessék.

Ha a bérleménynek új tulajdonosa lett, az új tulajdonos akkor mondhatja fel a határozott idejű bérleti szerződést, amennyiben a bérleti jogviszony fennállása, vagy a lényeges feltételei tekintetében a bérlő őt megtévesztette.

Lehetséges az is, hogy a lakás korszerűsítésére, felújítására kell, hogy sor kerüljön, mely alapvetően a tulajdonos, bérbeadó feladata. A törvény értelmében a bérbeadónak előzetesen kell értesítenie a bérlőt, az elvégzendő munkálatokról, azok idejéről, stb. A bérlő ennek a tájékoztatásnak a kézhezvételét követően hónap utolsó napjáig felmondhatja a szerződést, mivel a bérlő nem kötelezhető a lakás korszerűsítéséhez szükséges munkálatok elvégzésére.

Annak persze nincs akadálya, hogy a felek akár a határozott idejű, akár a határozatlan idejű bérleti jogviszonyukat közös megegyezéssel, írásban megszüntessék. Ebben az esetben a felek szabadon, megegyezésüknek megfelelő időpontban és módon zárhatják le a közöttük fennálló jogviszonyt.

Kapcsolódó jogi hírek

Ingatlan
Kártérítés
Lakástűz és kártérítés

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint összesen 7414 lakástűz keletkezett 2022-ben. Az idei év egyik első hírei között is egy lakástűz szerepelt: egy eltévedt tűzijáték ...

Elolvasom
Ingatlan
Ingatlan közös tulajdonának megszüntetésének módja

Gyakori eset, hogy valamilyen ingatlannak nem egy, kizárólagos tulajdonosa van, hanem több. Ezt nevezzük közös tulajdonnak. Az esetek egy részében a közös tulajdon jogvitákat szül és ilyenkor merül...

Elolvasom
Ingatlan
Birtokos vagy tulajdonos?

Mindig igyekszünk felhívni rá az ügyfelek figyelmét, hogy a jogrendszer nem dolgozik szinonimákkal. Vagyis a jogtudományban – ahogy a többi tudományban is – ha valamit máshogy hívnak, az mást is je...

Elolvasom
Ingatlan
Kártérítés
Lakástűz és kártérítés

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint összesen 7414 lakástűz keletkezett 2022-ben. Az idei év egyik első hírei között is egy lakástűz szerepelt: egy eltévedt tűzijáték ...

Elolvasom
Ingatlan
Ingatlan közös tulajdonának megszüntetésének módja

Gyakori eset, hogy valamilyen ingatlannak nem egy, kizárólagos tulajdonosa van, hanem több. Ezt nevezzük közös tulajdonnak. Az esetek egy részében a közös tulajdon jogvitákat szül és ilyenkor merül...

Elolvasom
Ingatlan
Birtokos vagy tulajdonos?

Mindig igyekszünk felhívni rá az ügyfelek figyelmét, hogy a jogrendszer nem dolgozik szinonimákkal. Vagyis a jogtudományban – ahogy a többi tudományban is – ha valamit máshogy hívnak, az mást is je...

Elolvasom

Kérdése vagy jogi problémája van?

Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.

Kérdésem van
Meglévő ügyfél?
Lépjen be az ügyféltérbe

Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.