Felelősség az épületkárokért

Elhanyagolt állapotban lévő családi házak, nyaralók esetében gyakran előfordul, hogy akár külső hatás nélkül, akár egy nagyobb széllökés következtében az épületről lehulló cserepek, gerendák, vakolat, stukkó vagy ereszcsatorna az utcán sétálóknak, vagy akár a szomszéd épületében vagy autójában kárt okoz. Ebben a cikkünkben bemutatjuk, hogy milyen esetekben felel az épület tulajdonosa az épület által okozott károkért, illetve mit kell ahhoz bizonyítania, hogy a felelősség alól mentesüljön.

Ki felel azért, ha az épületről leeső tetőcserép kárt okoz?

Az épület részeinek lehullásával okozott kárért az épület tulajdonosa felel. Ide tartozik minden olyan tárgy, amely az építménnyel tartósan vagy más módon került egyesítésre, például a tetőszerkezet, vagy annak részeinek leválása. Szintén a tulajdonos felel, ha az épület valamilyen hiányossága okoz valakinek kárt, például egy megrongálódott lépcsőfok. Ám a bírói gyakorlat a megrongálódott gázkazán által okozott kárt nem ebbe az esetkörbe sorolja, hiszen a gázkazán nem számít az épület alkotórészének, csupán tartozéknak, ráadásul veszélyes üzemnek minősül, így más felelősségi szabályok alapján ítélendő meg.

Hogyan mentesülhet a tulajdonos a felelősségviselés alól?

Az épület tulajdonosa akkor mentesül, ha bizonyítani tudja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg, és az építkezés, karbantartás során a károk megelőzése érdekében nem járt el felróhatóan. Tehát egy elhanyagolt, romos állapotban lévő, vagy építési engedély hiányában épített épület tulajdonosa jó eséllyel nem tudná kimenteni magát a kár viselése alól. Ugyanakkor egy konkrét ügyben azt állapította meg a bíróság, hogy a karbantartási kötelezettség körében a tető hófogóráccsal történő ellátása is elvárható a tulajdonostól. A tulajdonos természetesen a tényleges károkozótól követelhet kártérítést, megtérítési igénnyel élhet, ha például egy másik konkrét személy rongálása vezetett ahhoz, hogy leessen az a bizonyos cseréptető. Ha a tulajdonos olyan lakásbiztosítással rendelkezik, amely felelősségbiztosítási fedezetet is nyújt, a fedezet tényleges fennállása esetén a kár viselése a biztosítótól is követelhető.

Ki felel azért, ha az épületre szerelt reklámtábla leesik és kárt okoz?

Más a megítélése annak a helyzetnek, ha az épülettel nem valamilyen tartósan egyesített rész okoz kárt, hanem egy átmenetileg felerősített tárgy, például egy hirdetőtábla, molinó, zászló vagy cégér. Ilyen esetben az okozott kárért az épület tulajdonosával egyetemlegesen felel az, akinek az érdekében a tárgyat az épületen elhelyezték, tehát például a hirdető cég.

Ki felel azért, ha az ablakon kidobott tárgy kárt okoz?

Biztos mindenki látott már olyan jelenetet filmekben, hogy a megcsalás kiderülése után a dühös férj/feleség az ablakon szórja ki a hűtlen házastárs dolgait, például egy XBOX-ot, porcelánt vagy laptopot. Azonban, ha ez a valóságban is megtörténik és a lakás ablakán, vagy erkélyén keresztül kidobunk, kiöntünk vagy véletlenül kiejtünk valamit és ezzel kárt okozunk, bizony felelősséggel tartozunk érte. Ám ebben az esetben nem a tulajdonos, hanem a lakás vagy más helyiség bérlője, használója lesz a felelős (a bérlőtársak felelőssége egyetemleges). Kezesként felel abban az esetben a bérlő, illetve használó, ha megnevezi a tényleges károkozót (például az egyik vendég kezdte el kidobálgatni a konyhaszekrény tartalmát az utcára). A bérlő, illetve használó abban az esetben mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítják, hogy jogosulatlan tartózkodó személy okozta a kárt, például egy besurranó tolvaj dobta vagy ejtette ki a kárt okozó tárgyat.