Fontos jogszabálymódosítások 2026. január 1-jétől

Január 1-jétől a KKV-k is fordulhatnak a békéltető testületekhez.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2. § 10. pontja a fogyasztó fogalmát kiterjesztette a mikro-, kis- és középvállalkozásokra is, a békéltető testületre vonatkozó szabályok alkalmazásakor. Tehát ha egy KKV végső felhasználóként vesz igénybe egy terméket vagy szolgáltatást (például mikrót rendel az irodai konyhába) sérelem esetén „fogyasztóként” fordulhat a békéltető testülethez az értékesítő/szolgáltató vállalkozás ellen. Így a bírói útnál egyszerűbb és költséghatékonyabb úton érvényesíthetik jogaikat.

A békéltető testületek előtti eljárások másik kardinális módosítása az, hogy a korábbi 8 nap helyett 15 nap áll rendelkezésre, hogy a feltételezett sérelmet elkövető vállalkozás válasziratban reagáljon a fogyasztó kérelmére.

Magyarország Alaptörvényének tizenötödik módosítása

Január 1-jétől lép hatályba a legutóbbi alkotmánymódosítás több rendelkezése: az ügyészeknek (a legfőbb ügyész kivételével) akár a hetvenedik életévükig fennállhat az ügyészi szolgálati jogviszonyuk. A bírák pedig az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig, sarkalatos törvény rendelkezése alapján pedig akár hetvenedik életévükig láthatják el a szolgálatot. Ezek a rendelkezések a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökére nem alkalmazandók.

Nő a minimálbér és garantált bérminimum összege

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (bruttó minimálbér) havibér alkalmazása esetén 322 800 forint, hetibér alkalmazása esetén 74 210 forint, napibér alkalmazása esetén 14 850 forint, órabér alkalmazása esetén 1 856 forint.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított bruttó garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén havibér alkalmazása esetén 373 200 forint, hetibér alkalmazása esetén 85 800 forint, napibér alkalmazása esetén 17 160 forint, órabér alkalmazása esetén 2 145 forint.

Az emelt összegek már a januári bérekre is alkalmazandók.

Egy csokor adójogi szabály változik

Örülhetnek az átalányadózó egyéni vállalkozók, a korábban 40% költséghányad 45%-ra nő a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 53. §-ának módosításával. Ez azt jelenti, hogy eddig az egyéni vállalkozók bevételüknek 40%-a után nem kellett egyáltalán adót fizetni, 60% után pedig le kellett róni a személyi jövedelemadót, TB járulékot és szociális hozzájárulási adót. Január 1-jétől azonban a mentesített hányad 40%-ról 45%-ra nő, amely egy év múlva, 2027. január 1-jétől 50%-ra emelkedik.

A három gyermeket nevelő anyák, illetve a 30 év alatti anyák adminisztrációs terhei is csökkennek: a folytatólagos adóelőleg nyilatkozat segítségével nem kell minden évben újra nyilatkozniuk a jogosultság feltételeiről, amíg azokban változás nem következik be.

Tartós megbízási jogviszony bevezetése

Január 1-jétől a Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) kiegészül egy új jogviszonnyal, a tartós megbízási jogviszonnyal, amely folyamatos biztosított jogviszonyt hoz létre, függetlenül a tényleges jövedelem összegétől. A tartós megbízási jogviszony sajátosságairól ezen cikkünkben írunk részletesen.

Online részvétel tárgyalásokon

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 232. §-ának és a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 438. §-ának módosítása megteremtette a lehetőséget, hogy a bírósági tárgyalásokon bárki online hallgatóságként részt vehessen, amennyiben az adott bíróságon rendelkezésre állnak a szükséges technikai feltételek. Az online részvétel feltétele az erre a célra létrehozott felületen történő regisztráció. Online hallgatóságként legfeljebb az első 100 eredményesen regisztráló nagykorú személy vehet részt a tárgyaláson, azonban a felsőoktatási intézmények jogi vagy államtudományi képzési területén tanuló hallgatókat, oktatókat és kutatókat elsőbbségi regisztrációs jog illeti meg.