Vagyon elleni bűncselekmények I.
A vagyon elleni bűncselekmények két csoportját ismeri jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyvünk. Ezek a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények és a „sima” vagyon elleni bűncselekmények. Jelen kétr...
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2025. január 23. ( 25 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
Régen, amikor még egyértelmű volt, hogy a nigériai herceg soha nem fogja ránk hagyni a mesés vagyonát, vagy a svájci örökösnő nem minket szemelt ki örökösének, az internetes csalások viszonylag könnyen felismerhetők voltak. Mára azonban a helyzet drámaian megváltozott: az online csalások száma és kifinomultsága olyan mértékben nőtt, hogy az átlagos felhasználó egyre nehezebben ismeri fel a megtévesztő technikákat. Ebben a cikkben bemutatjuk az internetes csalások legújabb módszereit, valamint jogi szemszögből is megvizsgáljuk, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre az áldozatok számára.
Bár a klasszikus nigériai levél és a svájci örökösnő története elcsépeltnek tűnhet, a mai napig több ezer ember esik áldozatul ezeknek az egyszerű, de hatékony trükköknek. Az emberek jóhiszeműségét és hiszékenységét kihasználva a csalók továbbra is komoly pénzösszegeket tudnak kicsalni gyanútlan áldozataiktól.
2025-ben azonban a csalók ennél sokkal szofisztikáltabb módszerekkel dolgoznak, kihasználva az emberek félelmeit, információs hiányosságait és bizalmi viszonyait, amelyek gyakran a pénzügyi intézményekkel és technológiai vállalatokkal állnak fenn.
Napjaink egyik leggyakoribb módszere a szervezett bűnözői csoportok által üzemeltetett „call centerek”. Ezek a csalók rendkívül jól képzett, profi kommunikátorok, akik pszichológiai trükkökkel érik el, hogy áldozataik önként adják ki személyes és banki adataikat.
A legfrissebb rendőrségi adatok szerint 2023 harmadik negyedévében 5667 esetben sikerült az internetes csalóknak pénzt leemelni áldozataik számláiról, a károk összege pedig meghaladta a 9 milliárd forintot, ami több mint 50%-os növekedést jelent az előző negyedévhez képest. Ez azt jelenti, hogy a csalók naponta akár 100 millió forintot is ellophatnak.
Sokan jogosan teszik fel a kérdést: miért nem a bankok vállalják a felelősséget az ilyen jellegű visszaélések esetén? A válasz abban rejlik, hogy a csalók nem a banki rendszerek technikai hibáit használják ki, hanem az ügyfelek figyelmetlenségét, illetve hiszékenységét.
A bankok és ügyfeleik közötti szerződésekben gyakran szerepel egy olyan kitétel, amely szerint a pénzintézet nem vállal felelősséget azokért a károkért, amelyek az ügyfél súlyos gondatlanságából következtek be. A polgári jogi értelemben vett súlyos gondatlanság azt jelenti, hogy az érintett személy olyan mértékben elhanyagolta saját érdekei védelmét, amely már szinte a szándékosság határát súrolja.
Az egyik legfrissebb módszer az, amikor a csalók egy magyar telefonszámról hívják fel az áldozatot, majd egy angolul beszélő ügyintéző azt állítja, hogy a Microsoft központjából keresik, mivel a számítógépe hibát jelez.
A csaló végigvezeti az áldozatot egy sor lépésen, amely során egy távoli hozzáférést biztosító programot kell telepíteni a gépére. Amint az áldozat ezt megteszi, a csalók teljes ellenőrzést kapnak a számítógép felett, és könnyedén hozzáférhetnek a netbank fiókhoz, ahonnan percek alatt eltüntethetik az áldozat teljes vagyonát.
A csalók egy másik módszere az, hogy magukat banki alkalmazottnak kiadva hívják fel az áldozatokat. A telefonáló azt állítja, hogy gyanús tranzakciót észleltek az ügyfél számláján, és azonnali intézkedésre van szükség. A pánikba esett ügyfelek gyakran önként adják meg bankkártya adataikat vagy netbankos belépési kódjaikat, ezzel lehetővé téve a csalóknak, hogy hozzáférjenek a számláikhoz és kiürítsék azokat.
A csalók sok esetben azt is elérik, hogy az ügyfelek bankkártyájukat regisztrálják Google Pay vagy Apple Pay fiókba, amelyet ezután a csalók saját biometrikus azonosítóikkal hitelesítenek, így az áldozat számlájáról bármikor költekezhetnek.
A legfontosabb védekezési módszer a prevenció és az éberség. Néhány alapvető szabály betartásával jelentősen csökkenthetjük a csalók sikeres támadásainak esélyét:
Mivel a polgári jogi úton a pénzügyi szolgáltatókkal szemben az ügyfél súlyosan gondatlan magatartása miatt nehéz fellépni, az egyetlen lehetőség a büntetőfeljelentés megtétele. A nyomozóhatóság vizsgálata során, ha sikerül azonosítani az elkövetőket, lehetőség van a polgári jogi igény érvényesítésére is. Azonban a legtöbb esetben a csalók olyan technikákat alkalmaznak, amelyek megnehezítik a pénz visszaszerzését.
A fentiek fényében a legjobb védekezés a megelőzés és a folyamatos éberség. Ne hagyjuk, hogy a csalók kifosszák vagyonunkat!
A vagyon elleni bűncselekmények két csoportját ismeri jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyvünk. Ezek a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények és a „sima” vagyon elleni bűncselekmények. Jelen kétr...
Korábbi cikkünkben a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények kategóriáját ismertettük. Jelen cikkünkben a vagyon elleni bűncselekmények másik nagy kategóriájával foglalkozunk, az „sima” vagyon elle...
Bár messze még a 2023-as szezon, az esküvői szolgáltatók lefoglalása már javában megkezdődött. Mindenki igyekszik minél jobb áron, minél professzionálisabb szolgáltatásra szerződni. Nyilván az, hog...
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.