Mi a teendő munkabaleset esetén?
Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott...
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2023. november 3. ( 375 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
Bár alapvetőnek tűnhet mégis sokszor problémát okoz Ügyfeleinknek, hogy amennyiben a munkáltató kezdeményezi a munkaviszony megszüntetését, akkor mely esetben, milyen jogi lehetőségeik vannak.
Elsőkörben azt szükséges tisztázni, hogy a munkaviszony megszüntetésére három módon kerülhet sor: rendes felmondással, azonnali hatályú felmondással és közös megegyezéssel.
Rendes felmondás esetén a munkáltató arról tájékoztatja a munkavállalóját, hogy a munkaviszonyát meg kívánja szüntetni, melynek oka lehet a munkavállaló magatartás, képessége vagy a munkáltató oldalán felmerülő egyéb indok. Ilyen esetben a közlést követő napon megindul a felmondási idő mely – ha a munkaszerződés mást nem tartalmaz – harminc nap, ennek elteltét követően a munkaviszony megszűnik.
Másik eset a közös megegyezés, mely egy egybehangzó jognyilatkozat arra vonatkozóan, hogy mindkét fél kívánja a munkaviszony megszüntetését. Ez a munkaviszony megszüntetésének legkötetlenebb módja, mivel a munkaviszony ilyenkor a felek megállapodása szerint szűnik meg. Mellőzhetik a felmondási időt, a végkielégítést vagy épp ellenkezőleg, akár hosszabb felmondási időben és több juttatás kifizetésében is megállapodhatnak. Fontos, hogy a közös megegyezésben mindkét félnek akarnia kell a munkaviszony megszűnését, tehát kizárólag a munkáltató közös megegyezéssel nem szüntetheti meg a munkaviszonyt.
Az utolsó eset, az azonnali hatályú munkaviszony megszüntetés. Erre két esetben van lehetőség a munkáltatói oldalról. Egyrészt, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, másrészt, ha olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Fontos, hogy attól a naptól, hogy a kötelezettségszegés vagy a magatartás tanúsítása a munkáltató előtt ismertté válik, tizenöt napja van a munkáltatónak, hogy a felmondást közölje. Ilyen esetben a munkavállaló munkaviszonya a közlést követően megszűnik, tehát felmondási idő nincsen.
A legnagyobb fejtörést nyilván az okozza, amikor az ügyfél annyit mond, hogy „kirúgták”, mert az a fent felsorolt három eshetőség közül bármelyiket takarhatja, de volt olyan eset is, ahol kiderült, hogy a munkavállaló határozott idejű szerződése járt le. Ebben az esetben nem árt pontosan fogalmazni, mert munkajogi jogvita esetén, kiváltképp ha az munkaviszony megszüntetéssel függ össze, akkora megszüntetés módja elsődleges kérdés lesz.
A másik hasonló találmány, a közös megegyezéses felmondás. Ez szintén nem létezik, mert vagy mind a két fél akarta a munkaviszony megszüntetését vagy csak az egyik. Ezen a ponton szükséges jelezni, hogy attól, hogy a munkáltató közli a munkavállalóval, hogy felmond neki, majd elé tesz egy közös megegyezést, azt a munkavállalónak még nem kötelessége elfogadnia. Ha viszont aláírja, akkor utóbb nem hivatkozhat arra, hogy neki felmondtak, hiszen a közös megegyezésen ott lesz a hozzájárulása a munkaviszony megszüntetéséhez. Ez azért fontos, mert ilyen formán jelentős összegektől lehet elesni a munkavállalói oldalon, a munkaviszony megszüntetése során.
Az előbbi két esetben a munkavállaló tájékozottságával ki lehet kerülni az egyes nemkívánatos helyzeteket, de vannak azok a teljes mértékben jogellenes munkaviszony megszüntetések, amelyek nem teljesen ennyire egyszerűek.
Egyik Ügyfelünk munkaviszonyát úgy szüntette meg a munkáltatója, hogy tájékoztatta arról, hogy a teljes cég megszűnik tizenöt nap múlva, ezért rendes felmondással, tizenöt napos felmondási idővel megszünteti a munkaviszonyát.
A munkáltató azzal érvelt, hogy nem tudta volna már hol foglalkoztatni az Ügyfelet és egyébként is, a munkaviszony a törvény erejénél fogva, a cég jogutód nélküli megszűnésekor amúgy is megszűnt volna. Csakhogy a gazdasági társaságok (munkáltatók) nem szoktak csak úgy egyik napról a másikra megszűnni. A cégek megszüntetésének előkészülete van, mind pénzügyi, mind eljárásjogi szempontból. Tehát azt, hogy egy cég megszűnik vagy adott esetben fizetésképtelenné válik, nem tizenöt nappal a megszűnést megelőzően derül fény. Tehát az, hogy a munkáltató nem időben mondott fel a munkavállalójának, oly módon, hogy a felmondási idő még letöltésre kerülhessen, az a munkáltató jogellenes magatartására vezethető vissza. A felmondás tehát jogellenes.
Lehet ezt még egyébként fokozni. Egy Ügyfelünknek a munkáltatója úgy mondott fel, hogy közölte: holnaptól nem kell jönnie dolgozni, a papírjait majd küldik. Mivel az Ügyfélnek gyanús volt ez az eljárás, felkeresett az üggyel összefüggésben bennünket. Azonnal azt tanácsoltuk neki, hogy vegye fel a munkáltatóval írásban a kapcsolatot és kérje, hogy erősítse meg, hogy a továbbiakban nem kell megjelennie a munkahelyén. A munkáltató nem reagált az Ügyfél megkérésére, ezért tanácsunkra a munkavállaló a következő beosztás szerinti munkanapján megjelent a munkahelyén. A munkáltató először el akarta küldeni, de Ügyfelünk közölte, hogy addig nem megy el, míg írásba nem kapja a munkáltató utasítását. Mivel ez egy sok embert foglalkoztató cég volt, a többi alkalmazott végignézte a vitát, így adott esetben lett volna tanú arra, hogy a munkavállaló megjelent a munkahelyén. A munkáltató végül rendes felmondással megszüntette Ügyfelünk munkaviszonyát és felmentette a munkavégzés alól a felmondási időre.
Ez azért hasznos tudás, mert egy másik Ügyfelünk már csak akkor hívott minket, amikor a munkáltató azonnali hatállyal arra hivatkozással szüntette meg a munkaviszonyát, hogy az Ügyfél napokon keresztül előzetes jelzés nélkül nem jelent meg a munkahelyén. Bár Ügyfelünk elmondása szerint a munkáltató telefonon azt közölte, hogy neki nem kell megjelennie többet, ezt később nem tudta bizonyítani, így a bíróság a munkáltatónak adott igazat.
Fontos, hogy minden olyan szituációban, ahol valamilyen lényeges kötelezettség alól mentesít bennünket a munkáltató (mint például a megjelenési kötelezettség), legyen írásba foglalt utasításunk, hogy utóbb ne lehessen felróható.
Egy kis elővigyázatossággal sok baj elkerülhető, kérdéses esetekben pedig mindig kérjünk jogi segítséget!
Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott...
A Munka Törvénykönyve egyértelműen rögzíti, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A munkáltató e kötelezettsége alól akkor mentesül,...
Ügyfelünk folyamatosan romló egészségi állapota miatt munkáját már nehezen tudta ellátni, üzemorvosi minősítései időről-időre rosszabbak voltak, munkáltatója mégsem bocsátotta el őt.
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.