Jogszerűen megtagadható a személyünk azonosítása a rendőri igazoltatáskor?

A legtöbbször közúti ellenőrzéskor vagy a közlekedés során szólítanak fel minket személyazonosságunk igazolására. Nem kizárt egyébként az sem – de nem túl gyakori –, hogy gyalogosként állít meg minket a rendőr és igazoltat. Cikkünkben arra keressük a választ, hogy gépjárművezetőként jogszerűen megtagadható a személyazonosság igazolása, vagy milyen következményekkel kell számolni?

Az igazoltatásról általában a rendőri „Ugye tudja, hogy miért állítottuk meg?” kérdés jut az eszünkbe. Való igaz, az esetek többségében a rend őre fog „beazonosítani” minket az igazoltatás során. Tévhit, de a közterület-felügyelő is kezelheti a személyes adatainkat az eljáráshoz szükséges mértékben. Sőt! A rendőr mellett a közterület-felügyelő is jogosult lesz a személy feltartóztatására bizonyos esetekben.

Az „elégséges adatok” köre

A közrend, a közbiztonság védelme érdekében, vagy bűnmegelőzési, bűnüldözési feladatok ellátása során igazoltat a legtöbb esetben a rendőr. A személyazonosságot minden olyan igazolvány igazolja, amely tartalmazza a személyazonosításhoz szükséges adatokat (pl. személyi igazolvány vagy útlevél). A rendőrségi törvény azonban egyértelműen rögzíti, hogy az igazoltatott kizárólag ezek egyikének bemutatására kötelezhető. További „garancia”, hogy a rendőr más jelen lévő, ismert személyazonosságú személy közlését is elfogadhatja igazolásként.

Ha közúti ellenőrzésről van szó, a rendőr a műszaki vizsga érvényességét is ellenőrizheti, a gépjármű-nyilvántartásból pedig utánajárhat annak is, hogy a gépjármű rendelkezik-e érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással. Utóbbi kettőt azért érdemes megemlíteni, mert ezek hiánya szabálysértést eredményez, és a rendőr helyszíni bírságot szabhat ki, vagy szabálysértési felejelentést tehet.

Az igazoltatás okszerűsége, annak megtagadása

Le kell szögeznünk, hogy az igazoltatás nem történhet ok nélkül. A rendőrnek nyomós oka kell hogy legyen, ha megállít valakit, ez azonban lehet egy „szokásos” közúti ellenőrzés is. Jogszerűen megkérdezheti az igazoltatott – ha a rendőr magától nem mondja –, hogy mi történik, mi az igazoltatás oka. A fent említett közrend és közbiztonság védelme azonban szinte minden esetre ráhúzható, így nem érdemes „belekötnünk”, ha nem éppen olyan választ kapunk a rendőrtől az ok megadásakor, mint amire számítottunk.

A személyazonosságunk igazolását sem a fenti, sem más okból nem tagadhatjuk meg. Ennek következménye egyrészt az, hogy a rendőr feltartóztathatja az érintettet, sőt elő is állíthatja az igazoltatott személyt, ha a helyszínen sikertelen az azonosítás. Ha a rendőr a helyszínen nem tudja hitelt érdemlően biztosítani az azonosítást, a törvény megengedi, hogy az igazoltatottról fényképfelvételt készítsen, vagy ujjnyomatot vegyen. Ha ez a próbálkozása is sikertelen a rendőrnek, akkor előállítható az igazoltatott a további adategyeztetés érdekében.

Másrészről következmény, hogy a felszólítás megtagadása külön szabálysértési eljárást fog maga után vonni. Amennyiben pedig az adatokra vonatkozóan valótlant állít az érintett, az is szabálysértés lesz, ha pedig más személynek adjuk ki magunkat, akár bűncselekmény elkövetése is felmerülhet.

Fontos, hogy ebben a körben a közterület-felügyelő is hasonló jogokkal rendelkezik, mint a rendőr: felszólíthat a személyes adatok igazolására, és feltartóztathat az intézkedés idejére vagy a további intézkedés megtételéig.

Kötelezettségek az igazoltatás során

Eddig a rendőrt vagy a közterület-felügyelőt megillető jogokról esett főleg szó. Emellett azonban több kötelezettségük is van, amiknek az igazoltatás során eleget kell tenniük. Azon kívül, hogy biztonságos tartózkodási helyen kell hogy történjen az igazoltatás, a rendőrnek be kell tudnia azonosítania magát azonosítási számmal, ami a jelvényen található. A rendőrnek figyelnie kell arra, hogy udvarias hangnemben kommunikáljon már az igazoltatás elején.

Visszautalva a bevezetésben írt közelmúltbeli esetre, ott a rendőrök megtartották az illő hangnemet, és nem sértették az igazoltatott emberi méltóságát még akkor sem, amikor többszöri kérés ellenére sem vetette magát alá az igazoltatásnak és kezdett „eldurvulni” a helyzet. Ennek a pontnak azért van jelentősége, mert a rendőri igazoltatást követően, panasztételi jogunk van.

Amennyiben a rendőr határozottan tiszteletlenül viselkedett az igazoltatás során, vagy az igazoltatott emberi méltóságát, emberi mivoltát nem vette figyelembe, az intézkedéssel szemben panaszt lehet – és kell – tenni. Bármennyire is „bicskanyitogató” azonban az igazoltatás körülménye – mert pl. nagyon sietünk, vagy csak a rendőr személye nem szimpatikus nekünk –, igyekezzünk végig megőrizni a higgadtságunkat, mert már egy tettleges becsületsértés vagy egyéb kicsi fizikai ráhatás a rendőrre is hivatalos személy elleni bűncselekményt valósíthat meg.