Koldulás a szabálysértési jogban

A koldulás nem általánosan tiltott magatartás a magyar jogban. A szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvény 185. §-a szűk körben határozza meg azokat az eseteket, amikor a kéregetés szabálysértést valósít meg.

A jogalkotó ezzel elismeri, hogy a koldulás elsősorban szociális jelenség, és csak akkor indokolt rendészeti beavatkozás, ha konkrét jogi tárgy sérül. A szabályozás egyszerre védi a közrendet, a járókelők nyugalmát és a gyermekek egészséges fejlődését.

Gyermekkel történő koldulás

Különösen súlyos megítélés alá esik az, amikor valaki gyermekkorú személy társaságában koldul. Ebben az esetben a hangsúly nem a közterület rendjén, hanem a gyermek védelmén van. A jogalkotó abból indul ki, hogy a gyermek jelenléte eszközzé válhat az együttérzés kiváltására, és hosszabb távon veszélyeztetheti a gyermek erkölcsi fejlődését. Ezért a szabálysértési hatóság nemcsak szankcionálhat, hanem köteles értesíteni a gyermek lakóhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot is. Amennyiben a gyermek koldulásra rábírása rendszeressé válik, a magatartás már túllép a szabálysértési szinten, és a kiskorú veszélyeztetése bűncselekményének irányába tolódhat el.

Zaklató jellegű kéregetés

A másik büntetendő alakzat az ún. zaklató módon történő koldulás. A törvény ide sorolja azt, ha valaki közterületen vagy nyilvános helyen a járókelőket pénz átadása céljából megszólítja, illetve ha házról házra, lakásról lakásra járva kéreget. A jogi indok itt a közrend és a közterületi nyugalom védelme, a jogalkotó álláspontja szerint az aktív, személyre irányuló megszólítás már túlmegy azon a határon, amit a közösségi együttélés szabályai megengednek. A szabályozás ugyanakkor nem tesz különbséget udvarias és agresszív megszólítás között, ami a gyakorlatban értelmezési nehézségeket okoz.

Mi nem minősül szabálysértésnek?

Fontos hangsúlyozni, hogy a koldulás önmagában nem jogellenes. A „néma”, egy helyben történő kéregetés – amennyiben nem érint gyermeket és nem jár zaklatással – nem valósít meg szabálysértést. A korábbi években több önkormányzat próbálta ezt helyi rendeletekkel tiltani, ezek azonban rendszerint jogellenesnek bizonyultak.

Összegzés

A szabálysértési felelősség kizárólag akkor merül fel, ha a kéregetés olyan jogi tárgyat sért, amely a jogalkotó megítélése szerint már közérdeket érint, a gyermekek védelmét, illetve a közterületi nyugalmat és háborítatlanságot. A gyermekkel történő koldulás esetében a hangsúly kifejezetten a gyermekvédelmi szempontokon van, míg a zaklató jellegű kéregetésnél a közrend fenntartása kerül előtérbe.