Miért tilos a segélyhívó számokkal visszaélni?

A segélyhívó számok rendeltetéstől eltérő használatát a szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvény 206/C. §-a szankcionálja. A szabályozás egyértelmű közérdeket véd, azt, hogy a sürgősségi ellátórendszer – rendőrség, mentőszolgálat, katasztrófavédelem – minden pillanatban elérhető legyen azok számára, akik valóban vészhelyzetben vannak.

A jogalkotó abból indul ki, hogy a segélyhívó vonalak indokolatlan lefoglalása közvetlenül veszélyeztetheti emberéletek megmentését.

Mi minősül segélyhívásnak?

Segélyhívásnak kizárólag az a jelzés tekinthető, amely vészhelyzet vagy egyéb veszélyes körülmény bejelentésére irányul, és amelyet természetes személy vagy erre alkalmas technikai rendszer kezdeményez. Vészhelyzetnek számít minden olyan helyzet, amely az életet, testi épséget, jelentős vagyoni értéket vagy a környezetet veszélyezteti, és amely a készenléti szervek beavatkozása nélkül nem kezelhető. Ezzel szemben minden más célú kapcsolatfelvétel – még ha problémát, sérelmet vagy érzelmi krízist érint is – rendeltetésellenesnek minősül.

Mikor valósul meg a szabálysértés?

Szabálysértést követ el az, aki a 112-es egységes európai segélyhívó számot vagy bármely nemzeti segélyhívó számot szándékosan nem segélykérési céllal hívja fel. Ide tartozik a „telefonbetyárkodás”, a szórakozásból indított hívás, de az is, ha valaki panaszt tesz, tanácsot kér, vagy lelki támogatást vár a diszpécsertől. A jogalkotó egyértelműen elválasztja a segélyhívást a lelki segélyszolgálatoktól és egyéb forródrótoktól, ezek téves használata nem büntetendő, a segélyhívó számoké viszont igen.

Új csatornák, új kockázatok

A tényállás 2017-es módosítása kiterjesztette az elkövetési módokat az elektronikus, képi és szöveges üzenetekre is. Ennek oka, hogy a segélykérés nemcsak hanghívással, hanem sms-ben vagy webes felületen is történhet. A jogalkotó ezzel megelőzni kívánta azt, hogy ezek az alternatív csatornák indokolatlan üzenetekkel telítődjenek, ami ellehetetlenítené a valódi segélykérések gyors kezelését.

Automatikus riasztások és felelősség

Külön szabálysértési alakzat vonatkozik azokra a vagyonvédelmi rendszerekre, amelyek hibás programozás miatt automatikus, nem segélyhívásnak minősülő jelzéseket küldenek a segélyhívó számokra. Itt a felelősség nem a rendszer használóját, hanem a programozást végző vállalkozást vagy személyt terheli.

Összegzés

A segélyhívó számokkal való visszaélés nem tréfa, hanem olyan magatartás, amely mások életét és biztonságát sodorhatja veszélybe. A szabálysértési jog ezen a területen világos és egyértelmű határt szab, a segélyhívó vonalak kizárólag vészhelyzetek kezelésére szolgálnak, minden más célú használat jogsértő és szankcionálandó.