A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:23. §-a kimondja, hogy a tulajdonos a tulajdonjoga gyakorlása során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel szükségtelenül zavarna másokat, vagy veszélyeztetné jogaik gyakorlását. Ez az úgynevezett szomszédjogi szabály, amely a túlzott zajkeltésre is alkalmazható.
Mikor minősül jogellenesnek a zaj?
Nem minden hangos tevékenység jogellenes. Egy lakásfelújítás, egy családi összejövetel vagy a gyermekek játéka önmagában még nem jelenti azt, hogy a szomszéd megsérti a jogszabályokat. A döntő kérdés mindig az, hogy a zaj indokolatlanul vagy a helyben szokásos mértéket meghaladóan zavarja-e a környezetét.
A társasházak házirendje, valamint az önkormányzatok helyi rendeletei gyakran meghatározzák azokat az időszakokat, amikor különösen ügyelni kell a zajterhelésre. Ezek megsértése önmagában is jogkövetkezményekkel járhat.
Milyen lépéseket érdemes megtenni?
A legtöbb esetben célszerű először személyesen, kulturált hangnemben jelezni a problémát. Nem ritka, hogy a szomszéd nincs is tisztában azzal, milyen mértékben zavarja a környezetét.
Ha ez nem vezet eredményre, érdemes a történteket dokumentálni. Hasznos lehet feljegyezni, hogy mikor és milyen jellegű zaj fordult elő, illetve szükség esetén tanúk nyilatkozata, kép- és hangfelvétel (ügyelve a személyiségi jogokra, de támogatva a bizonyítást) is segítheti a későbbi jogérvényesítést.
Milyen jogi lehetőségek állnak rendelkezésre?
Amennyiben a zavarás tartósan fennáll, birtokvédelmi eljárás kezdeményezhető a jegyző előtt. Erre a zavarás tudomásra jutásától számított egy éven belül van lehetőség. A jegyző vizsgálhatja, hogy történt-e jogellenes birtokháborítás, és elrendelheti a zavaró magatartás megszüntetését.
Ha a birtokvédelmi eljárás nem vezet eredményre, vagy a vita jellege ezt indokolja, bírósági eljárás is kezdeményezhető. A bíróság kötelezheti a zavaró felet a jogsértő magatartás abbahagyására, és bizonyos esetekben kártérítés vagy sérelemdíj megfizetésére is sor kerülhet, amennyiben ennek törvényi feltételei fennállnak.
Mikor intézkedhet a rendőrség?
A rendőrség elsősorban akkor vonható be, ha a zajongás közvetlenül sérti a közrendet vagy a köznyugalmat, illetve ha olyan mértékű, hogy az azonnali intézkedést indokol. Tipikus példa lehet egy éjszakába nyúló, hangos házibuli, amely miatt a környék lakói nem tudnak pihenni, vagy ha a zajongással együtt agresszív, fenyegető magatartás is tapasztalható.
Ha a zajkeltés valamely helyi önkormányzati rendeletet sért – például a csendes időszakra vonatkozó szabályokat –, az adott ügyben az illetékes hatóság is eljárhat. A konkrét eljárás mindig attól függ, hogy a zavarás milyen jellegű, hol történik, és mely jogszabályok alkalmazandók.
Összefoglalva: a jó szomszédi viszony mindenkinek az érdeke, ezért a konfliktusokat célszerű elsősorban békés úton rendezni. Ha azonban a rendszeres zajongás tartósan megzavarja a mindennapokat, a jog több eszközt is biztosít a védelemre. A megfelelő jogi megoldás kiválasztása mindig az ügy konkrét körülményeitől függ, ezért elhúzódó vagy súlyos konfliktus esetén érdemes jogi szakemberhez fordulni.
Vissza a hírekhez
