Tapasztalataink szerint a végrehajtási eljárások egy jelentős része a jogerőre emelkedett fizetési meghagyásokból indul. A fizetési meghagyásos eljárás egy egyszerűsített, nem peres eljárás, amelyet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara rendszerén keresztül a közjegyző folytat le. Célja a pénzkövetelések gyors és hatékony érvényesítése. Lényege, hogy a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül a kötelezett ellentmondással élhet. Ebben az esetben az ügy perré alakul, és a bíróság érdemben vizsgálja a követelés jogosságát. Amennyiben ellentmondás nem érkezik, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és a hitelező végrehajtást kezdeményezhet.
A jogerős határozat alapján indult végrehajtási eljárásban a végrehajtó kizárólag a végrehajtható okirat tartalma szerint járhat el. A követelés megalapozottságát, esetleges elévülését vagy a tartozás fennállását nem vizsgálhatja. Feladata a jogerős döntés végrehajtása. Ebből következően az adós mozgástere a végrehajtási eljárás keretein belül meghatározott jogi eszközökre korlátozódik.
Az egyik lehetőség a végrehajtási eljárás szünetelésének kezdeményezése a végrehajtási törvény 52. § d) pontja alapján. A jogszabály szerint az eljárás szünetel, ha az adósnak nincs lefoglalható vagyontárgya, illetve a lefoglalt vagyontárgy értékesítése sikertelen volt. Gyakorlati értelemben ez azt jelenti, hogy amennyiben az adós nem rendelkezik letiltható jövedelemmel, bankszámlán lévő fedezettel vagy értékesíthető vagyontárggyal, az eljárás további cselekmények nélkül szünetelhet. A szünetelés nem jelenti a tartozás megszűnését, azonban átmenetileg megszakítja a végrehajtási intézkedéseket. Amennyiben ez aktuális lehet, akkor a végrehajtóhoz írt kérelemben rövid, tényszerű indokolást kell adni a vagyontalanságról vagy a behajthatóság hiányáról.
Második lehetőségként a végrehajtási törvény 41. §-a alapján előterjeszthető kérelem jöhet szóba. E rendelkezés akkor alkalmazható, ha az adós okirattal valószínűsíteni tudja, hogy a követelés alaptalan, már teljesítésre került, megszűnt, vagy a végrehajtási jog elévült. Ilyen esetben a végrehajtó felhívja a végrehajtást kérőt, hogy meghatározott határidőn belül nyilatkozzon a követelés fennállásáról. Amennyiben a hitelező fenntartja igényét, az adós végrehajtás megszüntetése iránti pert indíthat. A perben a bíróság vizsgálja, hogy a követelés ténylegesen fennáll-e. Ez az út akkor járható, ha az adós megfelelő bizonyítékokkal rendelkezik, például teljesítést igazoló bizonylatokkal vagy elévülésre utaló körülményekkel. A gyakorlatban ez jelenti azt a fórumot, ahol a követelés érdemi vitatására lehetőség nyílik.
Harmadik eszközként – ha a követelés jogos és nem évült el velünk szemben – a részletfizetés kérelmezése említhető a végrehajtási törvény 52. § f) pontja alapján. A részletfizetés engedélyezése esetén a végrehajtási eljárás szünetel, miközben az adós ütemezetten törlesztheti tartozását. A végrehajtó mérlegelési jogkörben dönt a kérelemről, és rendszerint a tartozás jelentősebb részének előzetes megfizetését várja el. Ez a megoldás azok számára lehet reális, akik jövedelemmel rendelkeznek, de a teljes tartozást egy összegben nem tudják rendezni.
Amennyiben a tartozások összege és száma olyan mértékű, hogy a részletfizetés sem jelent megoldást, felmerülhet a magáncsőd, más néven családi csődvédelmi eljárás kezdeményezése. Az eljárás kizárólag az adós kérelmére indulhat, és célja az adósságok rendezett, jogilag szabályozott keretek közötti kezelése. A csődvédelmi eljárás során a hitelezők kielégítése ütemezetten történik, miközben az adós meghatározott védelmet élvez a végrehajtási intézkedésekkel szemben. Az eljárás feltételeit jogszabály rögzíti, és a kérelem elbírálását a Családi Csődvédelmi Szolgálat, illetve a bíróság végzi.
Valamennyi jogi eszköz alkalmazása esetén kiemelten fontos a formai követelmények betartása. A kérelmeket írásban szükséges előterjeszteni, célszerű tértivevényes postai küldeményként megküldeni a végrehajtónak, valamint elektronikus úton is továbbítani. A kézbesítés igazolhatósága a későbbi jogvita során döntő jelentőségű lehet.
A végrehajtási eljárás komoly következményekkel jár, ugyanakkor nem jelenti a jogi lehetőségek teljes hiányát. Az adós számára rendelkezésre álló eszközök alkalmazása körültekintést, bizonyítékokat és megfelelő jogi stratégiát igényel. A helyzet pontos felmérése és a jogszabályi keretek ismerete teszi lehetővé, hogy az érintett személy a legmegfelelőbb megoldást válassza, és a végrehajtás következményeit a lehető legkedvezőbb módon kezelje.
Vissza a hírekhez
