Ön itt áll:
2026. október 1.
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2026. szeptember 28. ( 3 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
Az azonos munkakörben dolgozó munkavállalók eltérő bérezése önmagában még nem feltétlenül jogellenes. A Munka Törvénykönyve azonban előírja, hogy a munkaviszonnyal, különösen a munka díjazásával kapcsolatban meg kell tartani az egyenlő bánásmód követelményét. Ezért minden esetben azt kell vizsgálni, hogy az érintett munkavállalók valóban egyenlő értékű munkát végeznek-e, és az eltérő bérezés mögött áll-e objektív, jogszerű indok.
Az Mt. 12. §-a alapján a munka egyenlő értékének megállapításánál több szempontot kell figyelembe venni. Ilyen az elvégzett munka természete, minősége és mennyisége, a munkakörülmények, a szükséges szakképzettség, a fizikai vagy szellemi erőfeszítés, a tapasztalat, a felelősség, valamint a munkaerőpiaci viszonyok.
Azonos munkaköri megnevezés tehát még nem jelenti automatikusan azt, hogy a munkák minden szempontból egyenlő értékűek. A tényleges munkatartalmat és az összes releváns körülményt együttesen kell értékelni.
Az, hogy az egyik munkavállaló Budapesten, a másik pedig vidéken dolgozik, nem feltétlenül ad jogszerű alapot a különbségtételre. A munkavégzés helyéhez kapcsolódó eltérő munkaerőpiaci körülmények azonban figyelembe vehetők.
Ilyen körülmény lehet például az adott térségben elérhető megfelelő munkaerő mennyisége, az adott foglalkozás helyi kereseti szintje vagy a munkáltató munkaerő-toborzási lehetősége. A munkáltatónak ugyanakkor igazolnia kell, hogy a különbségtétel tényleges, objektív körülményen alapul, és nem pusztán a telephely földrajzi elhelyezkedésére vezethető vissza.
Fontos az is, hogy az egyenlő díjazás követelménye nemcsak az alapbérre vonatkozik. Munkabérnek minősül minden olyan pénzbeli vagy természetbeni juttatás, amelyet a munkavállaló a munkaviszonyára tekintettel közvetlenül vagy közvetve kap. Ezért a vizsgálat során a teljes javadalmazási rendszert, nem csupán az alapbér összegét kell összehasonlítani az érintett munkavállalók esetében egyaránt.
Az eltérő munkabér akkor vetheti fel az egyenlő bánásmód megsértését, ha az egyenlő értékű munkát végző munkavállalót valamely védett tulajdonsága miatt éri hátrány. Ilyen lehet például a nem, az életkor, a vallási vagy világnézeti meggyőződés, a családi állapot vagy más, törvényben meghatározott tulajdonság.
Az egyenlő bánásmód megsértése miatt indított eljárásban a munkavállalónak a hátrányt és a védett tulajdonság fennállását kell valószínűsítenie. Ezt követően a munkáltatóra hárul annak bizonyítása, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta.
A fővárosi és vidéki telephelyeken dolgozó munkavállalók eltérő bérezése tehát nem automatikusan jogellenes. A munkáltató figyelembe veheti a tényleges munkaerőpiaci különbségeket, de az eltérésnek objektív, ésszerű és igazolható alapokon kell nyugodnia. Ha azonban egyenlő értékű munkát végző munkavállalók között valamely védett tulajdonság alapján történik hátrányos különbségtétel, az az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelentheti.
Címkék:
Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott...
A Munka Törvénykönyve egyértelműen rögzíti, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A munkáltató e kötelezettsége alól akkor mentesül,...
Ügyfelünk folyamatosan romló egészségi állapota miatt munkáját már nehezen tudta ellátni, üzemorvosi minősítései időről-időre rosszabbak voltak, munkáltatója mégsem bocsátotta el őt.
Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott...
A Munka Törvénykönyve egyértelműen rögzíti, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A munkáltató e kötelezettsége alól akkor mentesül,...
Ügyfelünk folyamatosan romló egészségi állapota miatt munkáját már nehezen tudta ellátni, üzemorvosi minősítései időről-időre rosszabbak voltak, munkáltatója mégsem bocsátotta el őt.
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Vissza a hírekhez
