Ön itt áll:
2026. február 5.
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2026. február 5. ( 0 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
A munkajog egyik alapvető, mégis folyamatosan újraértelmezésre szoruló kérdése, hogy mikor beszélhetünk munkaviszonyról, és mikor valamilyen egyéb de önálló munkavégzésről. A különbségtétel nem pusztán elméleti jelentőségű: a minősítés határozza meg a munkát végző személy jogi védelmét, a foglalkoztató kötelezettségeit, valamint az adó- és társadalombiztosítási következményeket is.
A digitális gazdaság és a platformalapú foglalkoztatás térnyerésével e határvonal elmosódott, ami a magyar bírói gyakorlatot és az uniós jogalkotást egyaránt reagálásra késztette. Jelen írás az adott jogviszony elbírálásra összpontosít, irányt mutat arra nézve, hogy azokat helyesen ítélhessük meg, egyúttal a tartalomhoz mérten bemutatja a téma újdonságát képző Uniós jogforrást is.
A magyar munkajog szabályozási tárgya a függő munka, ami lényegében az a munkavégzés, amelyet természetes személy más javára, díjazás ellenében, szerződéses alapon, alárendeltségi viszonyban végez (itt sajnos minden szónak jelentősége van). A függőség egyszerre gazdasági és szervezeti jellegű: a munkavállaló egzisztenciálisan a munkáltatótól függ, miközben tevékenységét annak szervezetébe illeszkedve, utasítások szerint látja el. Ezzel szemben az önálló munkavégzés – tipikusan vállalkozási vagy megbízási jogviszonyokra kell gondolni – mellérendeltségen, saját kockázatvállaláson és konkrét szolgáltatásnyújtáson alapul. A magyar jog következetes abban, hogy a jogviszony minősítésekor nem a szerződés elnevezése, hanem annak valós tartalma az irányadó. Ez a szemlélet a korábbi Munka Törvénykönyvében is megjelent, és a hatályos Mt. minősítő jegyek rendszere révén vitte tovább. Gyakran találkozni színlelt megállapodásokkal, a felek néhol azt hiszik, hogy az elnevezésnek van döntő szerepe, holott épp ellenkezőleg, a jogviszony tartalma lesz az irányadó.
A minősítés során elsőként az ún. elsődleges minősítő jegyeket kell vizsgálni. A dogmatika ide négy körülményt sorol, az első a munkakörszerű, fajlagos feladat-meghatározás: munkaviszonyban nem egy konkrét eredményre, hanem tartósan ellátandó munkakörre irányul a kötelezettség. Ehhez szorosan kapcsolódik a személyes munkavégzés követelménye, amely lényegében kizárja a helyettesítés vagy alvállalkozó („almunkavállaló”) bevonásának lehetőségét. Ugyancsak ide tartozik a rendelkezésre állás kötelezettsége. A munkavállaló nem pusztán teljesítményéért, hanem azért is díjazásban részesül, hogy munkaidejében a munkáltató rendelkezésére áll. Mindezt átfogja az alá-fölérendeltségi viszony: az utasítási és ellenőrzési jog, valamint a szervezeti beilleszkedés, amely a munkaviszony lényegi tartalmát adja. Ezek együttes megléte egy jogviszonyban csak és kizárólag egy munkaviszony formájában lehetséges.
Ha az elsődleges jegyek alapján a jogviszony jellege nem dönthető el egyértelműen, a jogalkalmazás a másodlagos minősítő jegyekhez fordul. Ide tartozik a munkaidő és a munkavégzés helyének meghatározása, a díjazás rendszeressége, az eszközök és a munkavégzés feltételeinek biztosítása, valamint a jogviszony megszüntetésének kötöttsége. Ezek a körülmények önmagukban nem döntőek, de összességükben megerősíthetik a munkaviszony fennállását.
A platformalapú munkavégzés új dimenzióba helyezte a minősítés kérdését. Az utasítási és ellenőrzési jog gyakran algoritmusokon keresztül valósul meg, értékelési rendszerek és automatizált szankciók formájában. Erre reagál a 2024/2831/EU irányelv, amely jogszabályi vélelmet állít fel a munkaviszony fennállására akkor és amennyiben a platform a munkát végző személy tevékenységét maga irányítja és ellenőrzi. Az irányelv szabályozási logikájából következik, hogy a vélelem megdöntésének terhe a platformot fogja terhelni, ami jelentős elmozdulást jelent a munkavállalói védelem irányába. Az irányelv ratifikálására várhatóan 2026 decemberében fog sor kerülni.
A függő munka és az önálló munkavégzés elhatárolása a munkajog egyik örökkön-örökké visszatérő központi kérdése. Nemcsak a klasszikus foglalkoztatási formák, hanem a platformgazdaság és a távmunka világában is alapvető jelentőségű, hogy a jog képes legyen felismerni a tényleges függőséget. A minősítő jegyek rendszere és a 2024/2831/EU irányelv egyaránt azt üzeni, hogy a munkajogi védelem nem a szerződés elnevezésén, hanem a valós munkavégzési viszonyokon, annak körülményein, a jogviszony valós tartalmán múlik. Ez pedig nemcsak jogbiztonsági, hanem társadalmi és gazdasági érdek is.
Címkék:
Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott...
A Munka Törvénykönyve egyértelműen rögzíti, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A munkáltató e kötelezettsége alól akkor mentesül,...
Ügyfelünk folyamatosan romló egészségi állapota miatt munkáját már nehezen tudta ellátni, üzemorvosi minősítései időről-időre rosszabbak voltak, munkáltatója mégsem bocsátotta el őt.
Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott...
A Munka Törvénykönyve egyértelműen rögzíti, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A munkáltató e kötelezettsége alól akkor mentesül,...
Ügyfelünk folyamatosan romló egészségi állapota miatt munkáját már nehezen tudta ellátni, üzemorvosi minősítései időről-időre rosszabbak voltak, munkáltatója mégsem bocsátotta el őt.
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Vissza a hírekhez
