Ez a tényállás akkor valósul meg, ha valaki közlekedési szabályt sért, és ezzel más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, illetve könnyű testi sérülést okoz. A jogalkotó ezzel a szabállyal a közúti veszélyeztetés büntetőjogi tényállásának enyhébb, szabálysértési szintű megfelelőjét alkotta meg.
Mi számít veszélynek?
A joggyakorlat szerint veszélyről akkor beszélünk, ha reális lehetősége áll fenn annak, hogy valaki megsérül. Nem szükséges tehát, hogy baleset történjen, elegendő az objektív kockázat fennállása. A törvény azonban ennél többet ír elő, közvetlen veszélynek kell kialakulnia. Ez olyan helyzetet jelent, amely térben és időben konkrét, és amely meghatározott személyt vagy személyeket azonnali sérelem lehetőségének tesz ki. Klasszikus példa erre, amikor egy közlekedési szabályszegés miatt valaki csak hirtelen kitéréssel vagy megugrással tudja elkerülni az elütést.
A közlekedési szabályszegés és az okozati kapcsolat
A felelősség megállapításához nem elegendő önmagában a KRESZ megsértése. Vizsgálni kell azt is, hogy a konkrét szabályszegés okozati kapcsolatban állt-e a veszélyhelyzet kialakulásával vagy a könnyű sérülés bekövetkezésével. Ezért a gyakorlatban gyakran szükség van részletes helyszíni elemzésre, sőt szakértői véleményre is. Ha a szabályszegés nem vezetett konkrét, személyre irányuló veszélyhez, a tényállás nem állapítható meg.
Könnyű testi sérülés mint eredmény
A közúti közlekedés rendjének megzavarása akkor is megvalósulhat, ha a szabályszegés következtében könnyű testi sérülés történik. Jogilag könnyű sérülésnek azokat a sérüléseket tekintjük, amelyek nyolc napon belül gyógyulnak. Ide tartoznak például a zúzódások, horzsolások, enyhe rándulások vagy kisebb sebek. Ezek a sérülések még nem érik el a büntetőjogi szintet, de már indokolják a szabálysértési felelősség megállapítását.
A gondatlanság szerepe
Fontos különbség a szabálysértés és a bűncselekmény között, hogy ebben a tényállásban a veszélyeztetés kizárólag gondatlanságból valósulhat meg. Ha valaki szándékosan hoz létre veszélyhelyzetet, az már a Büntető Törvénykönyv szerinti közúti veszélyeztetés lehet. Gondatlanság áll fenn például akkor, ha a járművezető nem az út-, időjárási vagy látási viszonyoknak megfelelően közlekedik, és emiatt balesetközeli helyzet alakul ki.
Összegzés
A közúti közlekedés rendjének megzavarása olyan szabálysértés, amely már túlmutat a puszta KRESZ-szabályszegésen, de még nem éri el a büntetőjogi felelősség szintjét. Nem önmagában a szabály megsértése a döntő, hanem az, hogy a magatartás mások életét, testi épségét vagy egészségét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy könnyű testi sérülést eredményez.