A bértranszparencia irányelv legfontosabb szabályai

Az irányelv célja: az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/970 irányelvének célja az egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazás elvének hatékony érvényesítése, elsősorban a nők és férfiak közötti indokolatlan bérkülönbségek csökkentésével. Ennek érdekében az irányelv új átláthatósági kötelezettségeket ír elő a munkáltatók számára, valamint szélesebb tájékoztatási és jogérvényesítési lehetőségeket biztosít a munkavállalók részére.

Mi változik a jelenlegi szabályozáshoz képest?

A jelenlegi magyar szabályozás is rögzíti az egyenlő munkáért járó egyenlő díjazás elvét, azonban az irányelv ezt jelentősen megerősíti. Új elemként jelenik meg többek között a bérezési szempontok átláthatósága, a munkavállalók szélesebb tájékoztatáshoz való joga, a munkáltatók bérjelentési kötelezettsége, valamint a bérkülönbségek rendszeres vizsgálata és – meghatározott esetekben – azok megszüntetésére irányuló kötelezettség.

A munkavállalókat megillető jogok

A munkavállalók jogosultak:

• tájékoztatást kérni saját díjazásukról, valamint az azonos vagy egyenlő értékű munkát végző munkavállalók átlagos díjazásáról, nemek szerinti bontásban;
• megismerni a bérek, béremelések és előmenetel meghatározásának objektív, nemsemleges szempontjait;
• saját munkabérükről szabadon nyilatkozni, ezt a munkáltató nem tilthatja meg.

Az álláskeresők részére a munkáltatónak már a kiválasztási eljárás során tájékoztatást kell adnia a munkakör kezdő díjazásáról vagy annak bérsávjáról, továbbá nem kérhet információt a pályázó korábbi munkabéréről.

A munkáltató kötelezettségei

A munkáltató köteles objektív és nemsemleges bérezési rendszert kialakítani és működtetni, valamint biztosítani a munkavállalók tájékoztatáshoz való jogának érvényesülését.

Ennek keretében:

• a kiválasztási eljárás során tájékoztatnia kell az álláskeresőt a munkakör kezdő díjazásáról vagy annak bérsávjáról, és nem kérhet információt a pályázó korábbi munkabéréről;
• a munkavállaló kérelmére legfeljebb két hónapon belül tájékoztatást kell adnia a munkavállaló díjazásáról, valamint az azonos vagy egyenlő értékű munkát végző munkavállalók átlagos díjazásáról, nemek szerinti bontásban;
• évente legalább egyszer tájékoztatnia kell a munkavállalókat arról, hogy jogosultak ilyen információt kérni, valamint a jog gyakorlásának módjáról.

A legalább 100 munkavállalót foglalkoztató munkáltatók részére az irányelv bérjelentési kötelezettséget is előír. Amennyiben a jelentések legalább 5%-os, objektív okkal nem igazolható bérkülönbséget mutatnak ki, és azt a munkáltató hat hónapon belül nem szünteti meg, a munkavállalói képviselőkkel közösen bérértékelést kell lefolytatnia.

Mely munkáltatókra vonatkozik?

Az irányelv alapvető rendelkezései valamennyi munkáltatóra irányadóak, azonban a bérjelentési kötelezettség csak a legalább 100 munkavállalót foglalkoztató munkáltatókat érinti.

• 250 vagy több munkavállaló: évente kell jelentést készíteni.
• 150–249 munkavállaló: háromévente (első jelentés: 2027. június 7.).
• 100–149 munkavállaló: háromévente (első jelentés: 2031. június 7.).

100 fő alatti munkáltatók nem kötelesek bérjelentést készíteni, ugyanakkor az irányelv átültetését követően rájuk is vonatkoznak majd a toborzás során alkalmazandó bértranszparencia-szabályok, a bérezési szempontok átláthatóságára és a munkavállalók tájékoztatáshoz való jogára vonatkozó előírások.

Az átültetés helyzete

Az irányelvet a tagállamoknak 2026. június 7-ig kellett átültetniük. Magyarországon a tájékoztató készítésekor az átültetés még nem történt meg, így a részletszabályok hatálybalépésének időpontja egyelőre nem ismert. Az át nem ültetett irányelvre magánmunkáltatóval szemben főszabály szerint közvetlenül nem lehet hivatkozni, ugyanakkor a magyar jogot – lehetőség szerint – az irányelv céljával összhangban kell értelmezni.