Ön itt áll:
2026. október 27.
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2026. október 26. ( 1 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
A munkáltatói ellenőrzés megengedett lehet, de a dolgozó magánszférája nem válik korlátlanul megfigyelhetővé.
Egy üzletben, raktárban vagy irodában a kamera ma már mindennapos. Jogszerűsége azonban nem dönthető el pusztán azzal, hogy a munkáltató felszerelte és táblával jelezte. A munka törvénykönyve 11/A. §-a megengedi a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő magatartásának technikai ellenőrzését, ám ehhez előzetes írásbeli tájékoztatás szükséges. Az ellenőrzés nem sértheti az emberi méltóságot, és nem terjedhet ki indokolatlanul a magánéletre. Nem ugyanaz ugyanis a vagyonvédelmi célú kamerázás, mint az alkalmazott viselkedésének állandó, általános vizsgálata.
Vagyonvédelem, beléptetés biztonsága vagy munkabalesetek megelőzése indokolhatja a képrögzítést. A GDPR szerint ugyanakkor minden adatkezeléshez megfelelő jogalap, konkrét cél és szükségesség kell. A munkaviszony hierarchikus jellege miatt a dolgozói hozzájárulás többnyire nem tekinthető valóban szabadnak; magánmunkáltatónál gyakran a dokumentált jogos érdek vizsgálata kerül előtérbe. Általános kíváncsiság, illetve az alkalmazottak megszakítás nélküli teljesítményfigyelése önmagában nem teszi jogszerűvé a megfigyelést. A jogos érdek mérlegelésekor azt is vizsgálni kell, rendelkezésre áll-e kevésbé beavatkozó megoldás: például beléptető rendszer, fizikai zár vagy a kamera szűkebb látószöge.
A célhoz kötöttségből és az adattakarékosság elvéből következik, hogy a kamera látómezőjét a védendő területre vagy tárgyra kell korlátozni. Különösen aggályos az egész munkanapon át kizárólag egy dolgozó munkaállomására irányított eszköz. Mosdóban, öltözőben és más fokozottan magánjellegű helyiségekben főszabály szerint nincs helye ilyen ellenőrzésnek; a pihenőhelyiségek megfigyelése is csak kivételesen, szigorú indokolással merülhet fel. Az a kameraelhelyezés sem igazolható pusztán technikai egyszerűséggel, amely szükségtelenül rögzíti az ügyfelek vagy kollégák magánjellegű beszélgetéseit.
Az adatkezelési tájékoztatásnak világosan ismertetnie kell a megfigyelés célját, jogalapját, a kamerák által érintett területeket, a felvételek megőrzési idejét, a hozzáférésre jogosultak körét és az érintetti jogokat. Nem állapítható meg minden munkahelyre egységes, automatikusan jogszerű tárolási idő: az időtartamot a megjelölt célhoz kell igazítani. A felvételhez csak az arra feljogosított személyek férhetnek hozzá. A tájékoztatás nem csupán egy általános figyelmeztető tábla: a tényleges adatkezelési gyakorlatot kell érthetően bemutatnia. A belső szabályzat és a napi működés között sem lehet ellentmondás.
A munkavállaló tájékoztatást, illetve a rá vonatkozó adatkezelésről hozzáférést kérhet; azonban más szereplők jogait eközben szintén védeni kell. Kifogás esetén először a munkáltatóhoz vagy adatvédelmi tisztviselőjéhez érdemes fordulni, majd a NAIH eljárása vagy bírósági jogérvényesítés is felmerülhet. A lényeg: a biztonsági érdek és a személyiségi jogok között igazolható, arányos egyensúlynak kell fennállnia. A munkáltató felelőssége a jogszerű működés dokumentálása is: panasz esetén nem elegendő arra hivatkozni, hogy a kamerák felszerelésekor „mindenki tudott róluk”.
Címkék:
Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott...
A Munka Törvénykönyve egyértelműen rögzíti, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A munkáltató e kötelezettsége alól akkor mentesül,...
Ügyfelünk folyamatosan romló egészségi állapota miatt munkáját már nehezen tudta ellátni, üzemorvosi minősítései időről-időre rosszabbak voltak, munkáltatója mégsem bocsátotta el őt.
Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott...
A Munka Törvénykönyve egyértelműen rögzíti, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A munkáltató e kötelezettsége alól akkor mentesül,...
Ügyfelünk folyamatosan romló egészségi állapota miatt munkáját már nehezen tudta ellátni, üzemorvosi minősítései időről-időre rosszabbak voltak, munkáltatója mégsem bocsátotta el őt.
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Vissza a hírekhez
