A kitiltás alkalmazása szigorú feltételekhez kötött. Először is csak akkor rendelhető el, ha a Btk. Különös Része az adott bűncselekmény esetében ezt kifejezetten lehetővé teszi (pl. garázdaság, zaklatás, állam elleni bűncselekmények stb.). Ezen felül az is szükséges, hogy a vádlott tartózkodása az adott területen valóban veszélyeztesse a közérdeket – például azért, mert ott negatív hatású személyi kapcsolatai vannak, amelyek a bűnelkövetéshez hozzájárulhattak.
A bíróság tehát mérlegelési jogkörben dönt arról, hogy a kitiltás indokolt-e. Nem elégséges pusztán az, hogy a bűncselekményt egy adott településen követték el; szükséges az is, hogy az elkövető jelenléte ott valós veszélyt jelentsen. Ennek hiányában – vagy éppen a családi, szociális háttér pozitív jellege miatt – a kitiltás kiszabása nem tekinthető indokoltnak. Így például a bíróság nem alkalmazta a kitiltást egy garázdaság miatt elítélt személlyel szemben, aki idős, beteg szüleit tartotta el azon a településen, ahonnan kitiltották volna.
A kitiltás időtartama legalább 1 év, legfeljebb 5 év lehet, végleges kitiltásra nincs lehetőség. A büntetés az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésével kezdődik. Ha az elítélt szabadságvesztést is kap, a börtönben töltött idő nem számít bele a kitiltás idejébe – kivéve, ha feltételes szabadságon van, mivel az időtartam ez esetben beleszámít.
A végrehajtás szabályait a Büntetés-végrehajtási törvény (Bv. tv.) 299. §-a részletezi. Az elítélt köteles az ítélet jogerőre emelkedését, illetve a szabadságvesztésből való szabadulását követő nyolc napon belül elhagyni az érintett települést vagy régiót, és a választott lakóhelye szerinti rendőrkapitányságon jelentkezni. A rendőrség a kitiltást a területileg illetékes hatóságok közötti adatcsere segítségével, illetve igazoltatások során ellenőrzi. Az elítélt köteles a kitiltást elrendelő határozatot magánál tartani, és igazoltatás esetén azt személyi okmányaival együtt bemutatni.
A rendőrség méltányossági alapon – például családi vagy egészségügyi okból – engedélyezheti, hogy az elítélt rövid ideig visszatérjen a kitiltás hatálya alá eső területre. Ha ilyen kérelmet elutasítanak, az elítélt a büntetés-végrehajtási bíróhoz fordulhat jogorvoslatért.
Összefoglalva, a kitiltás nem általános büntetési forma, hanem kizárólag meghatározott bűncselekményekhez és konkrét közérdek-veszélyeztetési körülményekhez kötötten alkalmazható. Célja a társadalom védelme és az elkövető távoltartása attól a közegtől, amely hozzájárult a bűnelkövetéshez – de a bíróság köteles figyelembe venni az elítélt emberi, családi és szociális körülményeit is.
Vissza a hírekhez
