Ön itt áll:
2026. február 2.
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2026. február 3. ( 0 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
A munkaviszonyra vonatkozó szabályok rendszere a magyar jog egyik legösszetettebb területe. Ennek oka, hogy a munkajog egyszerre érinti az egyén megélhetését, a gazdaság működését és alapvető alkotmányos jogokat.
A laikus számára gyakran nehezen áttekinthető, hogy milyen szabályok irányadók egy munkaviszonyban, honnan erednek ezek a szabályok, és milyen sorrendben kell őket alkalmazni. A munkajog sajátos jogforrási rendszere éppen ezért kulcsfontosságú a munkáltatók és munkavállalók számára egyaránt. Jelen cikk egy inkább a munkajog általános érdeklődőinek szóló szakmaibb hangvételű írás, melyben az olvasó mélyrehatóbb alapokra tehet szert munkajogi laikus tudását illetően.
A munkajog a magyar jogrendszer önálló jogága, amely az úgynevezett önállótlan munkavégzést szabályozza. Ide tartoznak azok a jogviszonyok, amelyekben a munkát végző személy más részére, ellenérték fejében, alárendeltségi viszonyban dolgozik. A munkajog nemcsak az egyéni munkaviszonyt, hanem az ehhez kapcsolódó kollektív munkajogi viszonyokat is rendezi, például a szakszervezetek működését vagy a kollektív alku szabályait. Bár a munkajogi szabályozás hagyományosan a munkaviszonyra épült, a gazdasági fejlődés következtében megjelentek olyan munkavégzési formák is, amelyek nem illeszthetők tisztán a klasszikus munkaviszony keretei közé. A magyar jog azonban ezek szabályozását nem egységes kódexben, hanem külön jogszabályok útján oldja meg.
A munkajogi szabályozás alapját az Alaptörvény képezi, amely több, a munkavégzéshez kapcsolódó alapjogot rögzít, így különösen a munkához való jogot, a tisztességes munkafeltételekhez való jogot, a pihenéshez való jogot, valamint a szakszervezeti jogokat. Ezek az alkotmányos keretek meghatározzák a munkajogi jogalkotás mozgásterét.
Az Alaptörvény alatt helyezkednek el a munkajogot szabályozó törvények és rendeletek. A magánszférában meghatározó szerepe van a Munka Törvénykönyvének, míg a közszférában külön törvények rendezik az egyes jogviszonyokat. A törvényi szabályozást kormány- és miniszteri rendeletek egészítik ki, amelyek jellemzően részletszabályokat tartalmaznak, például a minimálbér vagy a munkavédelem területén.
A munkajog sajátos belső jogforrásai közé tartoznak a kollektív megállapodások, elsősorban a kollektív szerződések és az üzemi megállapodások. Ezek nem jogszabályok, de normatív tartalmuk révén általános jelleggel szabályozzák a munkaviszonyokat. A kollektív szerződés a szakszervezet és a munkáltató között jön létre, és normatív rendelkezései automatikusan érvényesülnek az érintett munkavállalókra.
A munkaszerződés, a munkáltatói szabályzatok és a bírói gyakorlat formálisan nem jogforrások, mégis meghatározó szerepet töltenek be a munkaviszony alakításában. A munkaszerződés főszabály szerint csak a munkavállaló javára térhet el a törvényi szabályoktól, míg a bírói gyakorlat iránymutatást ad a jogszabályok értelmezéséhez.
A magyar munkajogot jelentős mértékben befolyásolják a nemzetközi és európai jogforrások is. Az Európai Unió joga – különösen az irányelvek és az Európai Unió Bíróságának gyakorlata – közvetlen vagy közvetett módon hat a hazai szabályozásra. Emellett kiemelkedő jelentőséggel bírnak a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezményei, amelyek a munkavállalói jogok minimumszintjét rögzítik, valamint az európai és ENSZ-szintű emberi jogi dokumentumok.
A munkajogra vonatkozó szabályok rendszere többszintű és összetett. Az Alaptörvény, a törvények, a kollektív megállapodások és a nemzetközi normák egymásra épülve határozzák meg a munkaviszony tartalmát. A rendszer megértése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a munkáltatók és munkavállalók jogaikat és kötelezettségeiket jogszerűen és tudatosan gyakorolhassák.
Címkék:
Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott...
A Munka Törvénykönyve egyértelműen rögzíti, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A munkáltató e kötelezettsége alól akkor mentesül,...
Ügyfelünk folyamatosan romló egészségi állapota miatt munkáját már nehezen tudta ellátni, üzemorvosi minősítései időről-időre rosszabbak voltak, munkáltatója mégsem bocsátotta el őt.
Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott...
A Munka Törvénykönyve egyértelműen rögzíti, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A munkáltató e kötelezettsége alól akkor mentesül,...
Ügyfelünk folyamatosan romló egészségi állapota miatt munkáját már nehezen tudta ellátni, üzemorvosi minősítései időről-időre rosszabbak voltak, munkáltatója mégsem bocsátotta el őt.
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Vissza a hírekhez
