Sikkasztás, csalás vagy kártérítés?
Gyakorta fennálló probléma, hogy az emberek nem tudják eldönteni egy adott jogvita kapcsán, hogy milyen irányban induljanak el az igényérvényesítés kapcsán és itt most nem feltétlenül arra kell gon...
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2026. január 19. ( 4 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
A bérleti szerződéshez kapcsolódó törvényes zálogjog a bérbeadó követeléseinek biztosítását szolgáló, külön megállapodás nélkül fennálló jogintézmény. Célja az, hogy a bérbeadó jogszerű eszközzel élhessen akkor, ha a bérlő nem teljesíti a bérleti díj vagy a költségek megfizetésére vonatkozó kötelezettségét. A szabályozás egyensúlyt kíván teremteni a bérbeadó jogos érdekei és a bérlő vagyoni védelme között.
A Polgári Törvénykönyv alapján ingatlan bérlete esetén a bérbeadót zálogjog illeti meg a bérlőnek a bérlemény területén található vagyontárgyain. A zálogjog kizárólag a bérleti díj és a bérlettel összefüggő költségek, valamint ezek járulékai erejéig áll fenn. Csak azokra az ingóságokra terjed ki, amelyek a bérlő tulajdonában állnak, és ténylegesen a bérelt ingatlanban vagy az ahhoz tartozó területen találhatók. Harmadik személy tulajdonában álló dolgokra a zálogjog nem terjed ki, ha azok tulajdonjoga egyértelműen megállapítható.
A zálogjog fennállása alatt a bérbeadó jogosult megakadályozni a zálogtárgyak elszállítását. Ez a jogosultság a követelés biztosítását szolgálja, azonban nem korlátlan. A bérbeadó nem tarthat vissza indokolatlanul olyan vagyontárgyakat, amelyek a követelés fedezetéhez nyilvánvalóan nem szükségesek. A jog gyakorlása során az arányosság elvének érvényesülnie kell.
A törvény védi a bérlőt az esetleges visszaélésekkel szemben. Ha a bérlő írásban kifogásolja a zálogjog fennállását, terjedelmét, vagy azt, hogy a bérbeadó a szükséges fedezeten túl akadályozza az elszállítást, a bérbeadó nyolc napon belül köteles zálogjogát bírósági úton érvényesíteni. Ennek elmulasztása a zálogjog megszűnését eredményezi.
Amennyiben a bérlő a zálogjoggal terhelt ingóságokat a bérbeadó engedélye nélkül elszállítja, és más megfelelő biztosítékot nem nyújt, a bérbeadó követelheti a dolgok visszaszállítását a bérlő költségére. A vagyontárgyak visszakerülésével a zálogjog ismét teljes hatállyal fennáll.
A törvényes zálogjog a bérbeadó számára fontos biztosíték a bérleti díj és a költségek megfizetésére. Keletkezése nem igényel külön megállapodást, de gyakorlása szigorú törvényi korlátokhoz kötött. A zálogjog kizárólag a bérlő tulajdonában álló, a bérleményben található ingóságokra terjed ki. A bérlő kifogása esetén a bérbeadót bírósági fellépési kötelezettség terheli. A szabályozás célja az arányosság és a jogbiztonság megteremtése, továbbá a jogintézmény megfelelő alkalmazása mindkét fél érdekeit védi.
Gyakorta fennálló probléma, hogy az emberek nem tudják eldönteni egy adott jogvita kapcsán, hogy milyen irányban induljanak el az igényérvényesítés kapcsán és itt most nem feltétlenül arra kell gon...
Sajnos számos ügyfelünk küzd azzal a problémával, hogy tartozásaik mértéke meghaladják gazdasági teljesítőképeségük határait. Az ilyen esetekben, amikor az adós nem tuja adósságát megfizetni, a jog...
Ügyfeleink sokszor kapják eljáró jogászainktól azt a tanácsot, hogy a felek között otthon barkácsolt okiratokat mindenképp lássák el két tanúval. Sok ügyfélben ez értetlenséget vált ki, mivel habár...
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.