Mi a teendő munkabaleset esetén?
Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott...
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2025. április 24. ( 5 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
A legtöbben úgy gondolják, hogy végkielégítés kizárólag akkor jár, ha a munkáltató mond fel, méghozzá rendes felmondással. Valóban ez az általános szabály, de vannak kivételes esetek, amikor a munkavállaló azonnali hatályú felmondása után is jogosult lehet végkielégítésre.
Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem automatikus: csak akkor illeti meg a dolgozót, ha a munkáltató súlyosan megszegte a jogszabályokat vagy a munkaviszonyból eredő kötelezettségeit. Cikkünkben bemutatjuk, mikor fordulhat elő ilyen helyzet, és milyen példák alapján lehet sikeresen hivatkozni erre a jogra.
A munkavállaló akkor élhet azonnali hatályú felmondással, ha a munkáltató:
A törvény tehát kizárólag súlyos esetekben teszi lehetővé, és a munkavállalónak 15 napon belül kell közölnie a felmondást attól az időponttól számítva, amikor a kifogásolt körülményt megtudta.
Bár általános szabály szerint végkielégítés akkor jár, ha a munkáltató szünteti meg a munkaviszonyt rendes felmondással, azonban a Mt. 77. § (2) bekezdése szerint kivételesen végkielégítés akkor is járhat, ha a munkavállaló azonnali hatállyal mond fel, de olyan okból, amelyért a munkáltató felelős.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a munkáltató súlyos kötelezettségszegést követ el, akkor nemcsak az azonnali hatályú felmondás jogszerű, hanem végkielégítés is járhat – éppen úgy, mintha a munkáltató szüntette volna meg a jogviszonyt (ide nem értve azt a helyzetet, amikor a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy képessége miatt szűnik meg a munkaviszony).
A leggyakoribb példa az az, amikor a munkáltató nem fizeti ki a munkavállaló munkabérét a munkaszerződés, illetve Munka Törvénykönyve szerint.
Képzeljünk el egy olyan helyzetet, amikor a munkáltató több hónapon keresztül nem fizeti ki a dolgozó munkabérét. Hiába jelezte a munkavállaló, nem történik változás. Ez a magatartás súlyos szerződésszegésnek minősül, és jogalapot ad az azonnali hatályú felmondásra. Ebben az esetben:
Fontos, hogy a jogszerűséghez a munkáltató hibáját dokumentálni kell, például elmaradt bérjegyzékekkel, bankszámlakivonatokkal, írásos felszólítással.
Összefoglalva a leírtakat, ha egy munkavállaló súlyos okból, azonnali hatállyal mond fel – és a munkáltató felelőssége egyértelmű –, akkor nem marad végkielégítés nélkül. Ez azonban csak szigorúan meghatározott esetekben lehetséges.
A legfontosabb, hogy:
Ilyen helyzetekben érdemes jogi állásfoglalást kérni, hogy a munkavállaló biztosan ne veszítse el a végkielégítéshez való jogosultságát – hiszen ha a munkáltató hibázott, a dolgozót nem érheti hátrány.
Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott...
A Munka Törvénykönyve egyértelműen rögzíti, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A munkáltató e kötelezettsége alól akkor mentesül,...
Ügyfelünk folyamatosan romló egészségi állapota miatt munkáját már nehezen tudta ellátni, üzemorvosi minősítései időről-időre rosszabbak voltak, munkáltatója mégsem bocsátotta el őt.
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.