Ön itt áll:
2025. november 17.
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2025. november 17. ( 0 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
Az egyenlő bánásmód követelménye a munkaviszony egyik alapvető elve, amelyet a Munka Törvénykönyve 12. §-a rögzít. A (1) bekezdés kimondja, hogy a munkaviszonnyal – különösen a munkadíjazással – összefüggésben az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Ez a rendelkezés összhangban áll az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvénnyel (Ebktv.), valamint az Európai Unió 2006/54/EK irányelvével, amely a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvét írja elő a foglalkoztatás területén.
A törvény kifejezetten kimondja, hogy munkabérnek minősül minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás, így az egyenlő bánásmód követelménye a cafeteria, a bónusz, a jutalom vagy akár a részvényjuttatás esetére is kiterjed.
Az egyenlő munkáért egyenlő bér elve nem azt jelenti, hogy minden azonos munkakörben dolgozó munkavállaló azonos díjazásra jogosult. A követelmény lényege, hogy azonos vagy egyenlő értékű munkát végző munkavállalókat ne érjen hátrány valamely védett tulajdonságuk – például nemük, életkoruk, nemzetiségük vagy egészségi állapotuk – miatt. A Kúria következetes gyakorlata szerint az eltérő díjazás csak akkor jogsértő, ha annak alapja nem objektív, a munkaviszonnyal ésszerűen össze nem függő körülmény.
A „munka egyenlő értékének” megállapításakor a jogalkotó iránymutatást ad: figyelembe kell venni az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, a felelősséget, a tapasztalatot és a munkaerőpiaci viszonyokat.
A bérkülönbség önmagában nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek. A munkáltató jogosult eltérő munkabért megállapítani, ha annak tárgyilagos, a munkavégzéshez kapcsolódó indoka van. Elfogadható például, ha a senior munkavállaló magasabb díjazásban részesül a nagyobb szakmai tapasztalat vagy felelősség miatt, illetve ha az eltérő munkaerő-piaci viszonyok indokolják a bérezési különbséget az egyes telephelyek között.
Nem jogszerű ugyanakkor, ha a különbség alapja kizárólag valamely védett tulajdonság, például ha a női dolgozó azonos értékű munkáért alacsonyabb bért kap, mint férfi kollégája, és az eltérésre nincs objektív indok.
A hátrányos megkülönböztetés megállapítása speciális bizonyítási rendszert követ. A munkavállalónak valószínűsítenie kell, hogy védett tulajdonsága miatt hátrány érte, valamint hogy összehasonlítható helyzetben van más munkavállalóval. Ezt követően a bizonyítási teher a munkáltatóra hárul, akinek igazolnia kell, hogy az eltérésnek okszerű, a munkaviszonnyal összefüggő indoka volt.
A munkáltatók számára ajánlott előre rögzített, átlátható bérezési és juttatási rendszer kialakítása, amelyben a munkakörök, tapasztalat, felelősség és teljesítmény objektíven mérhető szempontok szerint kerülnek értékelésre. A munkavállalók pedig élhetnek a jogorvoslat lehetőségével, ha bizonyítható, hogy védett tulajdonságuk alapján kerültek hátrányos helyzetbe.
Címkék:
Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott...
A Munka Törvénykönyve egyértelműen rögzíti, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A munkáltató e kötelezettsége alól akkor mentesül,...
Ügyfelünk folyamatosan romló egészségi állapota miatt munkáját már nehezen tudta ellátni, üzemorvosi minősítései időről-időre rosszabbak voltak, munkáltatója mégsem bocsátotta el őt.
Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott...
A Munka Törvénykönyve egyértelműen rögzíti, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A munkáltató e kötelezettsége alól akkor mentesül,...
Ügyfelünk folyamatosan romló egészségi állapota miatt munkáját már nehezen tudta ellátni, üzemorvosi minősítései időről-időre rosszabbak voltak, munkáltatója mégsem bocsátotta el őt.
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Vissza a hírekhez
