Mi a teendő munkabaleset esetén?
Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott...
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2023. június 5. ( 525 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
„A felmondás másnapjától nem kell többé bemennem dolgozni. Felmondtam, mégsem engednek el a jogosan járó felmentési időre.” Számos tévhit kering a köztudatban és az interneten is azzal kapcsolatban, hogy a munkaviszony felmondással való megszüntetését követő felmondási időben milyen keretek között mozoghat jogszerűen a munkáltató és a munkavállaló. Cikkünkben a fentiekhez hasonló kérdéseket járjuk körbe.
Az első és legfontosabb az, hogy a „rendes” felmondás esetében – bármelyik fél is kezdeményezte azt – a felmondást követően a munkaviszony még fennáll: ugyanúgy a munkáltató rendelkezésére kell állnia a munkavállalónak, munkára képes állapotban kell megjelennie, a munkáltató jogos gazdasági és szervezeti érdekeit nem sértheti stb. Ugyanakkor munkáltatói oldalról a munkabért ugyanúgy ki kell fizetni a munkában töltött idő után, és a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni a felmondási idő alatt is.
A felmondás egy egyoldalú jognyilatkozat, bármelyik fél is teszi azt meg. Ebből következik, hogy a joghatások kiváltásához nincsen szükség a másik fél hozzájárulásához. Az alaki formaságot illetően, a munkaszerződést írtásba kell foglalni. Ebből következik az, hogy ha egy megállapodást írásba kellett foglalni, akkor módosítani vagy megszüntetni is csak írásban lehet. A szóban közölt felmondás – akár munkáltatói, akár munkavállalói oldalról – tehát nem lesz érvényes önmagában, az írásbeli közlés számít, felmondási időről is ekkor beszélhetünk.
A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik (más a helyzet, ha pl. táppénz vagy várandóság tartama alatt közli a fél a felmondást). Amennyiben postán jut el az érintetthez a felmondás, a közlés az átadás napja lesz. A Munka törvénykönyve alapján levezethető, hogy pl. az email-en közölt felmondás is érvényes lehet, sőt még akár sms-ben is megszüntethető a munkaviszony. A felmondás tartalmi kötelezettségeit, az indokolási kötelezettséget azonban ezekben az esetekben is be kell tartani, mert lehet, hogy érvényes a felmondás, de jogellenesen teszik azt meg.
Amennyiben a munkáltató teszi meg a felmondást, köteles a munkavállalót felmentenie legalább a felmondási idő felére. A munkavállalót a kívánságának megfelelően kell felmenteni a munkavégzés alól, legfeljebb két részletben. Munkavállalói felmondás esetében nem beszélhetünk főszabály szerint felmentési időről – a felek ettől eltérően megállapodhatnak. A felmondási időt ilyenkor végig le kell dolgoznia a munkavállalónak, de gyakran abban állapodnak meg a felek, hogy már nem kell megjelennie és bemenni dolgozni – ilyenkor természetesen munkabér sem jár. Munkáltatói felmondás esetében viszont a felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg – kivéve, ha munkabérre egyébként nem is lenne jogosult.
Nem, amennyiben a felmondási idő már elkezdődött és ez alatt válik keresőképtelenné a munkavállaló, munkavégzési kötelezettség nem terheli, de a felmondási idő tartama sem hosszabbodik meg. Mivel a munkaviszony még fennáll a felmondási idő alatt, betegszabadság vagy táppénz ugyanúgy járni fog a munkavállalónak.
A fenti szabályokhoz képest két esetben biztosan említhetünk eltéréseket. A felek ugyanis közös megegyezéssel szinte minden kérdésben megállapodhatnak a korábban írtaktól eltérően, így a felmentési időről is. A másik – speciális – eset pedig a munkaviszony azonnali hatállyal történő megszüntetése (ahol felmentési idő nincsen), de ennek szabályait a cikkben nem érintjük.
Végezetül nagyon fontos a közös megegyezésnél (és egyéb dokumentumok aláírásánál is), hogy ha bármit is aláírunk, olvassuk át előtte. Gyakori eset, hogy a munkáltató megszünteti rendes felmondással a munkaviszonyt, és odatesz a munkavállaló elé egy megállapodást, egy közös megegyezésről szóló papírt, amit kér hogy írjon alá. Ahogy a cikkben is említésre került, a rendes felmondásnál nem kell aláírni semmit a másik félnek, az a közléssel önmagában hatályosul. Ennek ellenére nem biztos, hogy hátrányos feltételeket tartalmaz a közös megegyezés.
Amennyiben azonban nem biztosítja a munkavállalónak a neki egyébként jogosan járó törvényi „kedvezményeket” (pl. végkielégítés, felmondási idő és felmentési idő), akkor mindig át kell gondolni és olvasni, mielőtt aláírjuk a közös megegyezéses papírt – ha hátrányokat szenvednénk miatta, inkább ne írjuk alá.
Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott...
A Munka Törvénykönyve egyértelműen rögzíti, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A munkáltató e kötelezettsége alól akkor mentesül,...
Ügyfelünk folyamatosan romló egészségi állapota miatt munkáját már nehezen tudta ellátni, üzemorvosi minősítései időről-időre rosszabbak voltak, munkáltatója mégsem bocsátotta el őt.
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.