Parkolási bírságok: ki fizeti, a sofőr vagy a cég?

Parkolási bírságot többféle okból kaphatunk. Ennek tipikus példája ha tilosban parkolunk (zöldterületen, kereszteződésben, megállni tilos jelzésnél stb.), vagy ha fizető zónában parkolunk érvényes jegy vagy bérlet nélkül az adott időszakban. A két eset jogi természete eltér: a tilosban parkolásért általában szabálysértési (vagy közigazgatási) eljárás indul, azért a megfelelő bírság jár, míg a díjfizetés elmulasztásáért a parkolást üzemeltető társaság pótdíjat kiszabására lesz jogosult.

A pótdíj értesítését gyakran a köznyelvben „Mikuláscsomag” néven emlegetett piros (újabban egyes helyeken kék vagy sárga) műanyag tasakban helyezik el a szélvédőn. Ebben az értesítőben szerepel a jármű rendszáma, a parkolás időpontja és helye, a szabályszegés oka, valamint a fizetendő díj vagy bírság összege és a fizetési határidő. Gyakran egy sárga csekket is mellékelnek, vagy elektronikusan küldenek fizetési utasítást a cég székhelyére. A bírság vagy pótdíj címzettje ilyenkor így az üzembentartó cég, így a hivatalos fizetési felszólítás – ha a helyszínen hagyott értesítés nyomán nem rendezik időben – postai úton vagy elektronikus úton a vállalathoz fog megérkezni.

Fontos tudni, hogy a parkolási pótdíjak esetén van egy türelmi időszak: ha a bírság kiszabását követő 5 percen belül megváltjuk parkolójegyünket, úgy arra tekintettel lehet kérni a parkolást működtető társaságtól a bírság törlését. Ugyanez igaz arra nézve is, ha a sofőr a helyszínen hagyott értesítéstől számított 15 napon belül befizeti a pótdíjat, akkor általában egy mérsékeltebb összeget kell fizetni (gyakran az egy órányi parkolási díj többszörösét, pl. Budapesten 5-szörösét vagy 15-szörösét az első órára). Ha azonban 15 napon belül nem fizetik be, a pótdíj jelentősen megemelkedik – jogszabály szerint akár az egyórányi díj 40-szeresére is. Ilyenkor a parkolási társaság 60 napon belül köteles ajánlott levélben vagy elektronikus úton fizetési felszólítást küldeni az üzembentartó cég részére.

Ha ez a felszólítás 60 napon túl érkezne, a követelés jogvesztő, vagyis a késedelem miatt már nem követelhető jogszerűen a díj. Amennyiben a cég a felszólítás ellenére sem fizet, a parkolást üzemeltető társaság jogi útra terelheti az ügyet: ügyvédi irodát vagy behajtó céget bízhat meg, végső esetben fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezhet.

Nem fizetés esetén tehát további költségekre és jogi procedúrára kell számítani, amely végső soron szintén a cégre hárul, mint adós félre. Mindez rámutat arra, hogy egy látszólag apró, néhány ezer forintos parkolási mulasztásból könnyen tízezres nagyságrendű költség lehet, ha nem rendezik időben.

A fenti folyamatokból látható, hogy ha a munkavállaló nem jelenti azonnal a céges autóval begyűjtött parkolási bírságot a munkáltatónak (pl. leveszi a Mikuláscsomagot és nem szól róla – és az arról szóló bírság nem kerül a munkáltató részére kézbesítésre sem – , az időhúzás komoly anyagi és jogi következményekkel járhat. A cég csak akkor értesül biztosan a bírságról, amikor a hivatalos fizetési felszólítás megérkezik, addigra viszont már pótdíj-halmozódás vagy késedelmi kamat is terhelheti az összeget. Éppen ezért a munkáltató belső szabályzatában vagy a céges autóhasználatra, a munkaviszonyra vonatkozó bármilye egyéb szabályban (utasítás, munkaszerződés, céges autóhasználati megállapodás) érdemes rögzíteni, hogy a munkavállaló köteles az ilyen eseteket haladéktalanul bejelenteni, és a bírságot mielőbb kiegyenlíteni vagy együttműködni annak rendezésében. A munkáltató oldalán létrejött parkolási bírságok, mint fizetési kötelezettségmulasztások a munkavállaló kárfelelősségével magyarázhatóak, így a kár megtérítést fő szabály (egyéb, munkaviszonyra vonatkozó szabály hiányában) a munkáltató a munkavállalói kártérítés szabályai szerint követelheti, első ízben fizetési felszólítás útján.