Vagyon elleni bűncselekmények I.
A vagyon elleni bűncselekmények két csoportját ismeri jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyvünk. Ezek a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények és a „sima” vagyon elleni bűncselekmények. Jelen kétr...
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2026. február 24. ( 2 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
A rendzavarás a szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvény 169. §-ában szabályozott tényállás, amelynek elsődleges célja a közrend és a köznyugalom védelme.
A jogalkotó abból indul ki, hogy a közterületek, nyilvános helyek és rendezvények rendeltetésszerű, békés használata nemcsak egyéni érdek, hanem közösségi érték is. A rendzavarás ezért tipikusan olyan magatartásokat szankcionál, amelyek túlmutatnak a magánszférán, és alkalmasak arra, hogy mások nyugalmát, biztonságérzetét megzavarják.
A rendzavarás klasszikus elkövetési módja a verekedés. Lényeges jogi különbség, hogy nem egyoldalú bántalmazásról van szó, a tényállás megköveteli a kölcsönösséget, vagyis azt, hogy a felek egymással szemben aktívan fellépjenek, dulakodjanak. A hatályos szabályozás már nem köti a verekedést közterülethez vagy nyilvános helyhez, így az akár magánlakásban elkövetve is megvalósulhat. Ugyanakkor a verekedés nem minden esetben marad szabálysértési szinten, ha a magatartás kihívóan közösségellenes, például ittasan, kötekedő módon, nyilvános helyen történik, az már garázdaságként, súlyosabb esetben akár bűncselekményként is értékelhető.
A rendzavarás másik gyakori formája a hatósági intézkedéssel szembeni engedetlenség. Ez jellemzően passzív magatartás, például amikor valaki nem tesz eleget a helyszín elhagyására vagy a tömeg feloszlására irányuló felszólításnak. A jogalkalmazás során azonban nem elegendő pusztán az együtt nem működés ténye, mindig vizsgálni kell, hogy az intézkedés egyértelmű, hallható és érthető volt-e, valamint hogy az érintettnek volt-e reális lehetősége annak teljesítésére.
2012 óta önálló rendzavarási alakzat az azonosíthatóság szándékos meghiúsítása, ha valaki rendezvényen úgy takarja el az arcát, hogy az akadályozza a hatósági azonosítást. A szabályozás célja a köznyugalom védelme, nem pedig a békés gyülekezés korlátozása. Hasonló megelőző logika érvényesül a nyilvános rendezvényeken történő fegyver- vagy veszélyes eszközviselés tilalmánál, illetve a rendező vagy a rendőrség biztonsági felhívásainak figyelmen kívül hagyásánál.
A rendzavarás szabálysértése tipikusan határterületen helyezkedik el, egyes alakzatai könnyen átcsúszhatnak súlyosabb, akár büntetőjogi felelősséget megalapozó magatartásokba. Éppen ezért a szabályozás célja a megelőzés és a közrend fenntartása, arányos és jogszerű eszközökkel és nem az indokolatlan szankcionálás.
A vagyon elleni bűncselekmények két csoportját ismeri jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyvünk. Ezek a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények és a „sima” vagyon elleni bűncselekmények. Jelen kétr...
Korábbi cikkünkben a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények kategóriáját ismertettük. Jelen cikkünkben a vagyon elleni bűncselekmények másik nagy kategóriájával foglalkozunk, az „sima” vagyon elle...
Bár messze még a 2023-as szezon, az esküvői szolgáltatók lefoglalása már javában megkezdődött. Mindenki igyekszik minél jobb áron, minél professzionálisabb szolgáltatásra szerződni. Nyilván az, hog...
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.