Ön itt áll:

Szabadság kiadásának szabályai közérthetően

Munkajog
Szabadság

A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2024. november 8. ( 35 napja)

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

A szabadság kérdése mindig sok kérdést vet fel, és gyakran találkozunk olyan ügyfelekkel, akik nem teljesen ismerik a rájuk vonatkozó munkajogi szabályokat. Ez a cikk azzal a céllal készült, hogy válaszokat adjon a leggyakrabban felmerülő kérdésekre.

1.Mennyi szabadság jár?

A Munka Törvénykönyve (Mt.) határozza meg a szabadság alapmértékét, amely évi 20 nap. Ez a szám a munkaszerződésben növelhető, de csökkenteni nem lehet.

Emellett pótszabadság is járhat, például életkor szerint: 25 éves kortól egy extra nap, 28 éves kortól kettő, és így tovább. Emellett gyermek után is jár pótszabadság, és létezik külön apaszabadság, valamint fiatal munkavállalóknak, egészségre ártalmas munkakörökben dolgozóknak és megváltozott munkaképességű személyeknek is járhat plusz szabadság.

Részmunkaidős foglalkoztatás esetén is jár szabadság, arányosan a munkavégzés óraszáma szerint.

2.Mi történik, ha év közben váltok munkahelyet?

Amennyiben év közben megszűnik a munkaviszonyunk, vagy új munkahelyen kezdünk, az éves szabadság arányosan jár. Ha a szabadságnapok arányában töredék nap keletkezik, fél nap felett azt egy teljes munkanapként kell számítani.

3.Át lehet vinni a szabadságot a következő évre?

Főszabályként a szabadságot abban az évben kell kivenni, amikor az jár. Néhány kivétel:

  • Az életkor alapján járó pótszabadságot a következő év végéig lehet kivenni, ha a munkáltatóval így állapodnak meg.
  • A tárgyévi szabadság akkor is annak tekinthető, ha az decemberben kezdődik, és legfeljebb öt nap csúszik át a következő évre.
  • Ha a munkaviszony október 1. után létesült, a tárgyévi szabadság március 31-ig vehető ki.

4.Szabadság próbaidő alatt

Sokszor kérdezik ügyfeleink, hogy kiadható-e szabadság próbaidő alatt. Igen, a törvény ezt megengedi, azonban a munkáltató megtagadhatja a szabadságra vonatkozó kérelmet, ha az a próbaidő első három hónapjában érkezik.

5.Én dönthetem el, mikor megyek szabadságra?

A munkavállaló csupán hét nap szabadságot vehet ki saját döntése szerint, a többi napok beosztása a munkáltató joga. A munkáltató a munkavállalóval egyeztethet az időpontokról, de nem kötelező figyelembe vennie azt.

Fontos szabály, hogy a szabadságok beosztásakor a munkáltatónak évente legalább 14 egybefüggő nap szabadságot kell biztosítania a munkavállalónak, amelybe a munkaszüneti napok és pihenőnapok is beleszámítanak.

6.Szabadság megváltása pénzben

A szabadság pénzbeli megváltása nem engedélyezett, kivéve, ha a munkaviszony megszűnik, és a munkáltató az arányosan járó szabadságot nem adta ki. Ilyen esetekben a szabadság pénzbeli megváltása lehetséges, és az ezzel kapcsolatos igények három éven belül érvényesíthetők.

7.Mi a helyzet a fizetés nélküli szabadsággal?

Bizonyos esetekben, például önkéntes tartalékos katonai szolgálat, hozzátartozó ápolása vagy gyermekgondozás esetén nem kell külön engedély a fizetés nélküli szabadság igénybevételéhez. Más esetekben azonban a munkáltató mérlegelheti, hogy engedélyezi-e a fizetés nélküli szabadságot.

Amennyiben fizetés nélküli szabadságot szeretnénk igényelni, legalább 15 nappal előtte írásban jelezni kell a munkáltatónak. A szabadság megszüntetését pedig 30 nappal korábban kell kérni.

8.Változások a közelmúltból?

A munkavállaló 7 nap szabadságát akkor veheti ki, amikor szeretné, kivéve, ha „kivételesen fontos gazdasági érdek” vagy „a működést közvetlenül és súlyosan érintő ok” miatt a munkáltató ezt megakadályozza.

Kapcsolódó jogi hírek

Munkajog
Mi a teendő munkabaleset esetén?

Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott...

Elolvasom
Egyéb
Munkajog
Munkabaleset vagy sem?

A Munka Törvénykönyve egyértelműen rögzíti, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A munkáltató e kötelezettsége alól akkor mentesül,...

Elolvasom
Munkajog
Felmondás, vagy elbocsátás?

Ügyfelünk folyamatosan romló egészségi állapota miatt munkáját már nehezen tudta ellátni, üzemorvosi minősítései időről-időre rosszabbak voltak, munkáltatója mégsem bocsátotta el őt.

Elolvasom
Munkajog
Mi a teendő munkabaleset esetén?

Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott...

Elolvasom
Egyéb
Munkajog
Munkabaleset vagy sem?

A Munka Törvénykönyve egyértelműen rögzíti, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A munkáltató e kötelezettsége alól akkor mentesül,...

Elolvasom
Munkajog
Felmondás, vagy elbocsátás?

Ügyfelünk folyamatosan romló egészségi állapota miatt munkáját már nehezen tudta ellátni, üzemorvosi minősítései időről-időre rosszabbak voltak, munkáltatója mégsem bocsátotta el őt.

Elolvasom

Kérdése vagy jogi problémája van?

Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.

Kérdésem van
Meglévő ügyfél?
Lépjen be az ügyféltérbe

Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.