Sikkasztás, csalás vagy kártérítés?
Gyakorta fennálló probléma, hogy az emberek nem tudják eldönteni egy adott jogvita kapcsán, hogy milyen irányban induljanak el az igényérvényesítés kapcsán és itt most nem feltétlenül arra kell gon...
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2026. június 3. ( 13 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
Közös tulajdonú ingatlanoknál visszatérő probléma, hogy a tulajdonostársak jogi helyzete és a tényleges használat eltér egymástól. Tipikus eset, amikor egy örökölt lakásban az egyik testvér marad bent, vagy válást követően az egyik fél továbbra is az ingatlanban él, miközben a másik kiköltözik. Ilyenkor sokan úgy gondolják, hogy a bent maradó fél automatikusan köteles lakbért fizetni a másiknak. A jog azonban ennél árnyaltabb.
A Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: Ptk.) alapján a közös tulajdon lényege, hogy minden tulajdonostárs jogosult az egész ingatlan birtoklására és használatára. A Ptk. 5:74. § szerint a tulajdonostárs e jogát úgy gyakorolhatja, hogy azzal a többi tulajdonostárs jogait és jogos érdekeit ne sértse. Ez azt jelenti, hogy a tulajdoni hányad nem egy konkrét szobát, lakrészt vagy négyzetmétert jelent, hanem az egész ingatlanon fennálló tulajdonosi jogosultság arányát.
A gyakorlatban sok félreértést okoz, hogy a tulajdoni arányt összekeverik a tényleges használattal. Attól, hogy valaki 50%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik, nem jelenti azt, hogy pontosan a lakás vagy ház felét használhatja.
Az sem eredményez automatikusan többlethasználati díjat, ha csak az egyik tulajdonostárs lakik az ingatlanban. Amennyiben a másik tulajdonostárs önként dönt úgy, hogy nem kíván ott élni, vagy más lakhatási megoldást választ, önmagában emiatt általában nem követelhet ellenértéket. A bírósági gyakorlat elsősorban azt vizsgálja, történt-e olyan magatartás, amely a másik tulajdonostárs használati jogát ténylegesen korlátozta vagy kizárta.
A többlethasználati díj alapja rendszerint a használatból való kizárás. Ilyen lehet például, ha az egyik tulajdonostárs kicseréli a zárat, nem biztosít bejutást, megtagadja a kulcs átadását, vagy egyértelműen közli, hogy a másik tulajdonostárs az ingatlant nem használhatja. Lényeges körülmény lehet az is, ha valaki az ingatlant teljes egészében hasznosítja, például bérbe adja, és a bevételekből a másik tulajdonostárs egyáltalán nem részesül.
Egy ilyen igény érvényesítésénél nem elegendő azt állítani, hogy a másik fél egyedül használta az ingatlant. Azt is szükséges bizonyítani, hogy a használni kívánó tulajdonostársat ténylegesen kizárták vagy akadályozták a jogai gyakorlásában. Ennek igazolására alkalmas lehet például írásbeli felszólítás, kulcsátadás megtagadásáról szóló levelezés, tanúnyilatkozat vagy bármely olyan dokumentum, amelyből kitűnik, hogy a használat nem önként maradt el.
A többlethasználati díj tehát nem automatikus következménye annak, hogy az egyik tulajdonostárs egyedül lakik a közös ingatlanban. A követelés akkor lehet megalapozott, ha a másik tulajdonostársat a használatból ténylegesen kizárták, vagy jogainak gyakorlását érdemben akadályozták. A viták megelőzésének legbiztosabb eszköze az írásbeli használati megállapodás, amely előre rendezi, ki, milyen módon és milyen feltételekkel használhatja a közös ingatlant.
Gyakorta fennálló probléma, hogy az emberek nem tudják eldönteni egy adott jogvita kapcsán, hogy milyen irányban induljanak el az igényérvényesítés kapcsán és itt most nem feltétlenül arra kell gon...
Sajnos számos ügyfelünk küzd azzal a problémával, hogy tartozásaik mértéke meghaladják gazdasági teljesítőképeségük határait. Az ilyen esetekben, amikor az adós nem tuja adósságát megfizetni, a jog...
Ügyfeleink sokszor kapják eljáró jogászainktól azt a tanácsot, hogy a felek között otthon barkácsolt okiratokat mindenképp lássák el két tanúval. Sok ügyfélben ez értetlenséget vált ki, mivel habár...
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.