Ön itt áll:

Vállalhatok-e másodállást?

Munkajog

A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2024. október 24. ( 18 napja)

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Megszokott dolognak minősül, hogy az ember igyekszik több lábon állni. Nem feltétlenül elég egy munkából származó munkabér a mindennapi kiadások fedezésére, illetve akár érdeklődési kör, kreativitás is szükségessé teheti a változatosabb munkavégzést. Ennek okán gyakorta felmerül a kérdés, hogy vállalhatunk-e másodállást, folytathatunk-e egyéb keresőtevékenységet.

Ebben az írásban vizsgálat alá vesszük a másodállásra, mint lehetőségre vonatkozó munkajogi szabályokat és a kialakult ítélkezési gyakorlatot.

A másodállás alapvető szabályai a Munka Törvénykönyve szerint

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (a továbbiakban: Mt.) explicit nem tesz említést a másodállást illetően. A törvénykezés a munkajogi jogviszonyra vonatkozó általános magatartási követelményekből vezetett le erre vonatkozó gyakorlatot eseti döntések által.

A kiindulási alap, hogy nem tiltja az Mt. Ennek okán – konkrét tilalom hiányában – nincs semmi, ami arra utalna, hogy ne lehetne másodállást vállalni egy munkavállalónak. Mivel az Mt. szabályaitól alapvetően a munkavállaló hátrányára – szűk körű kivételeket nem számítva – nem lehet eltérni a munkaszerződésben sem, ezért a további keresőtevékenység megtiltása mindenféleképpen részletes és okszerű indokolást, valamint adott esetben komoly bizonyítást kíván munkáltatói oldalról.

Nagyon fontos követelmény azonban, hogy bejelentési kötelezettség terheli a munkavállalót a második munkahelyét illetően. A korábbi Munka Törvénykönyve kifejezett rendelkezést tartalmazott erről, előírta a kötelező bejelentést a munkavállaló számára. A hatályos Mt. ugyan nem tartalmaz konkrét szabályt, de a szakirodalom egységesnek tekinthető abban, hogy tájékoztatni kell a munkáltatót a másodállásról. A jogszabály ugyanis az alábbi magatartási követelményt rögzíti:

„Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.” – A nevezett szakmai állásfoglalások szerint pedig mindenképpen lényegesnek kell tekinteni a másodállást, ugyanis az befolyással bírhat az „elsődleges” munkaviszonyra.

E körben érdemes megjegyezni, hogy a vállalkozási tevékenység is munkavégzésre irányuló jogviszonynak minősül, a több jogviszony pedig egymás tekintetében egyenrangúnak minősül. Tehát példának okáért 1-1 munkavégzésre irányuló jogviszony esetén mindkettővel kapcsolatban terhelik a munkavállalót ugyanazok a kötelezettségek.

Mikor tiltható meg mégis a másodállás vállalása?

Az Mt. alapján a gyakorlat erre a kérdésre is az általános szabályok között ad választ.

„A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. A munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére.”

A munkáltatónak tehát jogos gazdasági érdeksérelemre kell hivatkozni ahhoz, hogy korlátozza, vagy megtiltsa a munkavállaló további munkavégzésre irányuló jogviszonyának létesítését. Ez praktikusan konkurenciánál való elhelyezkedést jelent, vagy esetlegesen a munkáltató által képviselt értékekkel össze nem egyeztethető munkahelyen való további foglalkoztatást.

Nagyon fontos, hogy az érdeksérelmet a munkáltató köteles igazolni és bizonyítani.

Speciális szabályok – vezető állású munkavállalók

Az Mt. szabályai speciális rendelkezéseket tartalmaznak a vezető állású munkavállalók részére. Érthető ugyanis, hogy a fokozott bizalmi tisztségek tekintetében szigorúbb korlátozásokat határoz meg a jogalkotó a további munkavégzésre. Vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészben – helyettesítésére jogosított más munkavállaló. A vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, tehát a törvény kifejezett tilalmat ír elő.

Speciális szabályok – a közszféra

A fentiekben az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalókra vonatkozó szabályokról volt szó. Érdemes említést tenni azonban a különböző, közszférát érintő munkavégzésre irányuló jogviszonyokra vonatkozó előírásokról is.

A jogviszonyok közjogi jellege miatt szigorúbb előírásokat tartalmaznak az ide vonatkozó jogszabályok. A közalkalmazottak számára a Kjt. részletes összeférhetetlenségi szabályokat tartalmaz, míg a kormánytisztviselők a Kit. szerint további munkavégzésre irányuló jogviszonyt csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével létesíthetnek.

Kapcsolódó jogi hírek

Munkajog
Mi a teendő munkabaleset esetén?

Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott...

Elolvasom
Egyéb
Munkajog
Munkabaleset vagy sem?

A Munka Törvénykönyve egyértelműen rögzíti, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A munkáltató e kötelezettsége alól akkor mentesül,...

Elolvasom
Munkajog
Felmondás, vagy elbocsátás?

Ügyfelünk folyamatosan romló egészségi állapota miatt munkáját már nehezen tudta ellátni, üzemorvosi minősítései időről-időre rosszabbak voltak, munkáltatója mégsem bocsátotta el őt.

Elolvasom
Munkajog
Mi a teendő munkabaleset esetén?

Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott...

Elolvasom
Egyéb
Munkajog
Munkabaleset vagy sem?

A Munka Törvénykönyve egyértelműen rögzíti, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A munkáltató e kötelezettsége alól akkor mentesül,...

Elolvasom
Munkajog
Felmondás, vagy elbocsátás?

Ügyfelünk folyamatosan romló egészségi állapota miatt munkáját már nehezen tudta ellátni, üzemorvosi minősítései időről-időre rosszabbak voltak, munkáltatója mégsem bocsátotta el őt.

Elolvasom

Kérdése vagy jogi problémája van?

Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.

Kérdésem van
Meglévő ügyfél?
Lépjen be az ügyféltérbe

Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.