Ön itt áll:
2026. augusztus 13.
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2026. augusztus 10. ( 3 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
Az elmúlt időszakban a hírekben is beszámoltak arról, hogy egy nagy áruházlánc munkavállalói béremelési követeléseik alátámasztása érdekében több alkalommal munkabeszüntetést tartottak. Az ügy kapcsán érdemes áttekinteni, mit jelent jogi értelemben a sztrájk, és milyen feltételek mellett tekinthető jogszerűnek.
A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény alapján a dolgozókat gazdasági és szociális érdekeik biztosítása érdekében megilleti a sztrájk joga. A sztrájk olyan kollektív érdekérvényesítési eszköz, amelynek keretében a munkavállalók szervezetten és ideiglenesen beszüntetik a munkavégzést.
Sztrájkkövetelés lehet például az alapbér emelése, a pótlékok vagy béren kívüli juttatások módosítása, illetve a munkaidő beosztás vagy más munkafeltételek megváltoztatása.
A részvétel minden esetben önkéntes. A munkavállalót sem arra nem lehet kényszeríteni, hogy csatlakozzon a munkabeszüntetéshez, sem arra, hogy abból kimaradjon. A munkáltatónak és a munkavállalói oldalnak a sztrájk idején is együtt kell működnie, a sztrájkjoggal való visszaélés pedig tilos.
Sztrájk főszabály szerint akkor kezdeményezhető, ha a kollektív munkaügyi vitában megtartott egyeztetés hét napon belül nem vezetett eredményre, vagy az egyeztetés a kezdeményezőnek fel nem róható okból nem jött létre.
Az egyeztetés ideje alatt egy alkalommal legfeljebb kétórás figyelmeztető sztrájk tartható. Kivételt jelent a szolidaritási sztrájk, amelynél az előzetes egyeztetés mellőzhető.
Jogellenes lehet a sztrájk, ha nem gazdasági vagy szociális érdek érvényesítésére irányul, ha elmaradt a szükséges előzetes egyeztetés, vagy ha a célja az Alaptörvénybe ütközik.
Nem lehet sztrájkot tartani olyan egyedi munkáltatói döntéssel szemben sem, amelynek felülvizsgálata bírósági hatáskörbe tartozik. Szintén jogellenes a hatályos kollektív szerződésben rögzített megállapodás megváltoztatására irányuló sztrájk a kollektív szerződés hatálya alatt.
Végezetól nincs helye munkabeszüntetésnek akkor sem, ha az az életet, az egészséget, a testi épséget vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Egyes közszolgáltatásoknál – például a tömegközlekedésben, illetve a víz-, gáz- vagy áramszolgáltatás területén – a munkabeszüntetés alatt is biztosítani kell a még elégséges szolgáltatást.
A jogszerű sztrájkban való részvétel nem minősül munkaviszonyból eredő kötelezettség megszegésének, ezért önmagában emiatt a munkavállalóval szemben hátrányos intézkedés nem alkalmazható.
A kiesett munkaidőre azonban – eltérő megállapodás hiányában – munkabér és munkavégzéshez kötődő egyéb juttatás nem jár. A jogszerű sztrájk időtartamát ugyanakkor szolgálati időként kell figyelembe venni.
A sztrájk törvényben elismert munkavállalói alapjog, de nem jelent korlátlan lehetőséget a munkavégzés megtagadására. A munkajogi védelem kizárólag akkor illeti meg a résztvevőket, ha a munkabeszüntetés célja, előkészítése és lebonyolítása megfelel a jogszabályi feltételeknek. Egy spontán, egyeztetés nélküli munkamegtagadás ezért nem feltétlenül minősül jogszerű sztrájknak, és akár munkajogi következményekkel is járhat.
Címkék:
Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott...
A Munka Törvénykönyve egyértelműen rögzíti, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A munkáltató e kötelezettsége alól akkor mentesül,...
Ügyfelünk folyamatosan romló egészségi állapota miatt munkáját már nehezen tudta ellátni, üzemorvosi minősítései időről-időre rosszabbak voltak, munkáltatója mégsem bocsátotta el őt.
Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott...
A Munka Törvénykönyve egyértelműen rögzíti, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A munkáltató e kötelezettsége alól akkor mentesül,...
Ügyfelünk folyamatosan romló egészségi állapota miatt munkáját már nehezen tudta ellátni, üzemorvosi minősítései időről-időre rosszabbak voltak, munkáltatója mégsem bocsátotta el őt.
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Vissza a hírekhez
