Ön itt áll:
2026. november 9.
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2026. november 9. ( 0 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
Egyre több munkáltató igyekszik olyan juttatásokat biztosítani munkavállalói számára, amelyek hozzájárulnak a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtéséhez. Ilyen kedvezmény lehet például a születésnap alkalmából biztosított plusz szabadnap. Felmerül azonban a kérdés, hogy a munkavállalónak jogszabály alapján jár-e szabadnap a születésnapjára, illetve a munkáltató milyen feltételekkel biztosíthatja vagy vonhatja vissza ezt a juttatást.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) nem írja elő, hogy a munkavállalót a születésnapja alkalmából külön szabadnap illetné meg.
Az Mt. 115–118. §-ai rendelkeznek az éves szabadságra való jogosultságról, amely alapszabadságból és különböző jogcímeken járó pótszabadságokból áll. A születésnap azonban nem szerepel a törvényben meghatározott, pótszabadságra jogosító körülmények között. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató jogszabály alapján nem köteles születésnapi szabadnapot biztosítani, ugyanakkor saját döntése alapján lehetősége van arra, hogy ilyen többletjuttatást nyújtson munkavállalóinak.
A munkáltató többféle módon rendelkezhet a születésnap alkalmából járó szabadnapról. A juttatást rögzítheti a munkaszerződésben, de munkáltatói szabályzat útján is biztosíthatja.
Amennyiben a születésnapi szabadnapot a munkaszerződés tartalmazza, annak módosítására az Mt. 58. §-a alapján kizárólag a felek közös megegyezésével kerülhet sor. A munkáltató tehát nem dönthet egyoldalúan a munkaszerződésben vállalt kedvezmény megszüntetéséről.
Más a helyzet, ha a munkáltató a szabadnapot belső szabályzatban, egyoldalú kötelezettségvállalásként biztosítja. Az Mt. 17. §-a ugyanis lehetővé teszi, hogy a munkáltató meghatározott juttatásokat belső szabályzatban vagy kialakított gyakorlat útján nyújtson.
Fontos hangsúlyozni, hogy a munkáltatói szabályzatban biztosított juttatás sem vonható vissza minden esetben korlátozás nélkül. Az Mt. 15. § (4) bekezdése szerint az egyoldalú jognyilatkozat a címzettel történő közléssel válik hatályossá, és főszabály szerint csak a címzett hozzájárulásával módosítható vagy vonható vissza.
Az Mt. 16. § (2) bekezdése azonban kivételt enged az egyoldalú kötelezettségvállalások esetében. Ennek alapján a munkáltató a vállalt kötelezettséget a munkavállaló hátrányára módosíthatja, vagy azonnali hatállyal felmondhatja, ha a kötelezettségvállalást követően körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a teljesítést lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna. Ilyen körülmény lehet például a munkáltató gazdasági helyzetének jelentős, előre nem látható romlása vagy olyan súlyos munkaerőhiány, amely a juttatás további biztosítását aránytalanul megnehezíti.
Önmagában azonban az, hogy a munkáltató már nem kívánja biztosítani a születésnapi szabadnapot, nem feltétlenül alapozza meg a juttatás egyoldalú megszüntetését. A jogszerűség megítélése minden esetben az adott körülményektől függ.
A munkavállalót születésnapja alkalmából nem illeti meg automatikusan külön szabadnap, a munkáltató azonban önkéntesen biztosíthat ilyen kedvezményt. A juttatás bevezetésekor különösen fontos annak meghatározása, hogy azt munkaszerződésben vagy munkáltatói szabályzatban rögzítik. A munkaszerződésben vállalt kedvezmény kizárólag közös megegyezéssel módosítható, míg az egyoldalú kötelezettségvállalásként biztosított szabadnap visszavonására a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén van lehetőség.
Címkék:
Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott...
A Munka Törvénykönyve egyértelműen rögzíti, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A munkáltató e kötelezettsége alól akkor mentesül,...
Ügyfelünk folyamatosan romló egészségi állapota miatt munkáját már nehezen tudta ellátni, üzemorvosi minősítései időről-időre rosszabbak voltak, munkáltatója mégsem bocsátotta el őt.
Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott...
A Munka Törvénykönyve egyértelműen rögzíti, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A munkáltató e kötelezettsége alól akkor mentesül,...
Ügyfelünk folyamatosan romló egészségi állapota miatt munkáját már nehezen tudta ellátni, üzemorvosi minősítései időről-időre rosszabbak voltak, munkáltatója mégsem bocsátotta el őt.
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Vissza a hírekhez
