A modern üzleti életben egyre gyakoribb, hogy a szerződő felek nem közvetlen tárgyalások útján választják ki partnerüket, hanem versenyeztetési eljárást alkalmaznak. Ez különösen jellemző közbeszer...
Az okoseszközök és a távmunka, „home office” munkavégzés elterjedése következtében tapasztalható, hogy egyre inkább elmosódnak a munka és a magánélet határai. A munkavállalók gyakran munkaidőn túl ...
A jogi gyakorlatban megfigyelhető, hogy a közösségi médiafelületeken közzétett tartalmak egyre gyakrabban jelennek meg bizonyítékként polgári jogi, családjogi vagy akár munkajogi- és büntető eljárá...
A közösségi média térnyerésével egyre több szülő oszt meg fényképeket, videókat és személyes információkat gyermekéről. A jelenséget a szakirodalom „sharentingnek” nevezi. Bár e magatartás mögött r...
A polgári jog alapvető célja, hogy a felek közötti vagyoni és személyi viszonyokat rendezett keretek között, bírósági úton is kikényszeríthető módon szabályozza. Ugyanakkor a jogalkotó bizonyos ese...
A magánszemélyek közötti kölcsönügyletek rendkívül gyakoriak, ugyanakkor a bizalmi alapon nyújtott pénzkölcsönök jelentős része később jogvitához vezethet. Sok esetben a felek nem készítenek írásbe...
Az adásvételi szerződések a mindennapi joggyakorlat egyik leggyakoribb szerződéstípusát jelentik, ugyanakkor nem minden esetben valósul meg a felek közötti azonnali és végleges megállapodás a szerz...
Az öröklés nem minden esetben jelent vagyoni előnyt. Előfordulhat, hogy az örökhagyó jelentős tartozásokat halmozott fel, vagy rendezetlen jogi helyzetet hagy maga után. A magyar jog ezért lehetősé...
