Mi a teendő munkabaleset esetén?
Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott...
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2024. szeptember 11. ( 27 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
Korábbi cikkünkben részletesen elemeztük a munkajogi hátrányos jogkövetkezmények rendszerét. Szó esett részben a figyelmeztetés jogintézményről is, annak részletes kifejtése azonban önálló írásért kiált.
Ennek oka egyrészt az, hogy egy nagyon gyakori fegyelmezési módszerről van szó, amely azonban a jogalkotás, de a jogalkalmazás szemében sem minősül tulajdonképpen hátrányos jogkövetkezménynek.
A figyelmeztetés – a jogalkalmazás figyelemfelhívásként is utal rá – a munkáltató ellenőrzési és irányítási jogából szükségképpen következik. A munkáltatót megillető ellenőrzési jog ugyanis kiterjed a munkavállalót terhelő kötelezettségek betartásának ellenőrzésére. A jog magában foglalja, hogy kötelezettségszegések esetén megkövetelje a munkavállalótól a munkavégzésre és együttműködésre vonatkozó előírások betartását. Ennek eszköze a munkavállaló figyelemének erre történő felhívása. Az intézkedés – amely tehát nem minősül munkajogi hátrányos jogkövetkezménynek – a munkavégzés szükséges feltételeit, a munkarendet, a munkafegyelmet hivatott fenntartani.
A munkáltató szóban és írásban is alkalmazhat figyelmeztetést. Irányadó a Munka törvénykönyv azon szabálya, hogy szóbeli figyelmeztetés esetén a munkavállaló kérésére a munkáltatónak a jognyilatkozatát írásba kell foglalnia úgy is, hogy az egyébként nem kötelező. Írásbeli figyelmeztetés esetén annak a személyi anyagban történő elhelyezése nem jogellenes a munkáltató részéről, a munkaviszony tartós és bizalmi jellegére tekintettel.
Tévhit, hogy figyelmeztetés alkalmazása előtt a munkavállaló „álláspontját” a munkáltatónak meg kell hallgatnia. Ilyen eljárási jellegű szabályt előírhat a kollektív szerződés vagy munkaszerződés. Ez nem kötelező, de ha ebben megállapodtak a felek, a munkáltató nem tekinthet el tőle a figyelmeztetés alkalmazása előtt.
Tény azonban a jogalkalmazási gyakorlat alapján, hogy az írásbeli figyelmeztetéssel már szankcionált magatartás utóbb önállóan nem képezheti a munkáltatói felmondás jogszerű indokát. Jogellenes, ha a figyelmeztetés valótlan tényeken alapul: meg kell jelölni a konkrét tényeket, illetve körülményeket, amelyeken az intézkedés alapul. Meg kell felelni tehát annak, hogy az indokolás valós, világos és okszerű legyen, amely rendszerint a munkaviszony megszüntetésével összefüggésben vizsgálandó.
Végezetül megjegyezzük, hogy amennyiben a munkahelyen működik szakszervezet, nem szükséges az ő hozzájárulása vagy egyetértése sem ezen fegyelmező jellegű intézkedéshez.
Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott...
A Munka Törvénykönyve egyértelműen rögzíti, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A munkáltató e kötelezettsége alól akkor mentesül,...
Ügyfelünk folyamatosan romló egészségi állapota miatt munkáját már nehezen tudta ellátni, üzemorvosi minősítései időről-időre rosszabbak voltak, munkáltatója mégsem bocsátotta el őt.
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.