Ön itt áll:
2026. október 14.
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2026. október 12. ( 2 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
A munkabér a munkaviszony egyik alapvető eleme, a munkáltató köteles a munkavállaló részére az elvégzett munkáért járó ellenértéket megfizetni. Ha a munkáltató fizetésképtelenné válik, a munkavállaló követelése nem szűnik meg, azonban annak érvényesítési módja attól függ, hogy indult-e már felszámolási eljárás.
Ha a munkáltató még nem áll felszámolás alatt, az elmaradt munkabér munkajogi igényként érvényesíthető. A Munka Törvénykönyve alapján a munkavállaló a munkaviszonyból származó igényét bíróság előtt érvényesítheti. A munkajogi igény főszabály szerint három év alatt évül el, ezért a követelés érvényesítésével nem célszerű indokolatlanul késlekedni.
Bizonyos, kizárólag pénzfizetésre irányuló munkajogi követelések fizetési meghagyásos eljárásban is érvényesíthetők. Ha a kötelezett ellentmond, az eljárás perré alakul. Ha azonban időközben felszámolás indul, a követelés érvényesítésére már a felszámolási szabályok is irányadóvá válnak.
A felszámolás megindulását követően a munkavállalónak célszerű az elmaradt munkabér összegét, jogcímét és az azt alátámasztó iratokat mielőbb a felszámoló tudomására hoznia. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény az adóst terhelő munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat felszámolási költségnek minősíti.
Ez azért lényeges, mert e követelések a felszámolás során kiemelt kielégítési helyzetben vannak. A munkavállalónak ezért különösen fontos ellenőriznie, hogy követelése a felszámoló nyilvántartásában megfelelő jogcímen és összegben szerepel-e.
Célszerű megőrizni a munkaszerződést, a bérjegyzékeket, a bankszámlakivonatokat, a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos iratokat és minden olyan munkáltatói nyilatkozatot, amelyből a bértartozás összege megállapítható. Vita esetén ezek igazolhatják a követelés jogalapját és összegét. A felszámoló részére benyújtott bejelentésben érdemes egyértelműen megjelölni az érintett hónapokat, a bruttó összegeket és a követelés jogcímét is.
Ha a felszámolás alatt álló munkáltató vagyona nem nyújt fedezetet a bértartozás rendezésére, a Bérgarancia Alap nyújthat fedezetet. A támogatást nem közvetlenül a munkavállaló igényli, a törvény alapján a felszámoló terjeszti elő a kérelmet az illetékes állami foglalkoztatási szervhez.
A támogatás összege nem korlátlan. A Bérgarancia Alapról szóló törvény szerint egy felszámolási eljárásban jogosultanként főszabály szerint legfeljebb a tárgyévet megelőző második év nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének ötszöröse vehető figyelembe.
Az elmaradt munkabér esetén alapvető jelentőségű annak tisztázása, hogy a munkáltatóval szemben folyamatban van-e felszámolás. Felszámolás hiányában bírósági vagy fizetési meghagyásos igényérvényesítés jöhet szóba, míg felszámolás esetén a felszámolóval történő mielőbbi kapcsolatfelvétel válik elsődlegessé. A Bérgarancia Alap fontos védelmet jelenthet, de annak igénybevételét a felszámoló kezdeményezi, ezért a munkavállaló részéről a követelés pontos dokumentálása és bejelentése szükséges.
Címkék:
Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott...
A Munka Törvénykönyve egyértelműen rögzíti, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A munkáltató e kötelezettsége alól akkor mentesül,...
Ügyfelünk folyamatosan romló egészségi állapota miatt munkáját már nehezen tudta ellátni, üzemorvosi minősítései időről-időre rosszabbak voltak, munkáltatója mégsem bocsátotta el őt.
Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott...
A Munka Törvénykönyve egyértelműen rögzíti, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A munkáltató e kötelezettsége alól akkor mentesül,...
Ügyfelünk folyamatosan romló egészségi állapota miatt munkáját már nehezen tudta ellátni, üzemorvosi minősítései időről-időre rosszabbak voltak, munkáltatója mégsem bocsátotta el őt.
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Vissza a hírekhez
