Ön itt áll:
2025. július 31.
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2025. július 28. ( 5 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
A Munka Törvénykönyve lehetőséget biztosít arra, hogy a munkáltató a beosztás szerinti napi munkaidőn túli időszakra is igénybe vehesse a munkavállalót. Ez úgynevezett rendelkezésre állási kötelezettség formájában történik, melynek két típusát különbözteti meg a jog: az ügyeletet és a készenlétet. Ezekre külön szabályok vonatkoznak, amelyek célja a munkavállalók pihenőidejének és érdekeinek védelme.
Ügyelet esetén a munkáltató határozza meg a munkavállaló tartózkodási helyét – ez általában a munkahely vagy más, kijelölt helyszín. A munkavállalónak itt kell elérhetőnek lennie és szükség esetén haladéktalanul megkezdenie a munkavégzést. A készenlét ezzel szemben rugalmasabb, ilyenkor a munkavállaló maga választja meg, hol tartózkodik, de köteles úgy rendelkezésre állni, hogy a munkáltató utasítására késedelem nélkül munkába tudjon állni.
A Munka Törvénykönyve szigorúan korlátozza, hogy mikor rendelhető el négy órát meghaladó rendelkezésre állás:
Továbbá a törvény előírja, hogy a rendelkezésre állást legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre közölni kell a munkavállalóval, eltérés csak kivételes esetben lehetséges.
Ügyelet legfeljebb 24 órás időtartamban rendelhető el. Ebbe beleszámít az aznapi rendes vagy rendkívüli munkaidő is. Amennyiben az ügyelet során munkavégzésre is sor kerül, annak ideje a rendkívüli munkaidő szabályai szerint kerül elszámolásra. Készenlét esetén a havi felső korlát 168 óra, amit munkaidőkeret esetén átlagban kell figyelembe venni. Heti pihenőnapra legfeljebb havi négy alkalommal rendelhető el készenlét.
Ügyelet esetén a munkavállalónak legalább 40%-os bérpótlék jár. Ha az ügyelet során munkavégzés történik, akkor az adott időre a tényleges munkavégzés díjazása – rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályok szerint – illeti meg a munkavállalót. Készenlét idejére 20%-os bérpótlék jár, munkavégzés esetén szintén rendkívüli munkavégzésként kell azt elszámolni. A munkaszerződésben a felek havi átalányban is megállapodhatnak, amely magában foglalja a rendelkezésre állásra járó díjazást is.
A jogalkotó különös védelemben részesíti a fiatal munkavállalókat (18 év alattiak), valamint azokat a munkavállalókat, akik gyermeküket egyedül nevelik. Utóbbiak esetében – a gyermek három- és négyéves kora között – rendelkezésre állás csak a munkavállaló hozzájárulásával rendelhető el. Fiatal munkavállaló számára rendkívüli munkavégzés egyáltalán nem rendelhető el, így ügyelet vagy készenlét sem.
Az ügyelet és a készenlét jogszerű elrendelése kizárólag törvényi feltételek fennállása esetén, előzetes beosztási közlés mellett történhet. A munkavállaló pihenőideje, egészsége és díjazása a rendelkezésre állás alatt is törvényi védelem alatt áll. A munkáltatónak minden esetben figyelemmel kell lennie az elrendelés indokára, tartamára és a munkavállaló személyes körülményeire is – különösen, ha védett munkavállalóról van szó.
Címkék:
Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott...
A Munka Törvénykönyve egyértelműen rögzíti, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A munkáltató e kötelezettsége alól akkor mentesül,...
Ügyfelünk folyamatosan romló egészségi állapota miatt munkáját már nehezen tudta ellátni, üzemorvosi minősítései időről-időre rosszabbak voltak, munkáltatója mégsem bocsátotta el őt.
Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott...
A Munka Törvénykönyve egyértelműen rögzíti, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A munkáltató e kötelezettsége alól akkor mentesül,...
Ügyfelünk folyamatosan romló egészségi állapota miatt munkáját már nehezen tudta ellátni, üzemorvosi minősítései időről-időre rosszabbak voltak, munkáltatója mégsem bocsátotta el őt.
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Vissza a hírekhez
