Mi a teendő munkabaleset esetén?
Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott...
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2026. november 18. ( 0 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
A nyugdíjkorhatár elérését követően sokan továbbra is munkát vállalnak, azonban nem minden esetben egyértelmű, hogy milyen munkajogi és társadalombiztosítási jogosultságok illetik meg őket. Különösen a szabadság, a betegszabadság és a táppénz tekintetében merülhetnek fel kérdések. A hatályos jogszabályok alapján ugyanis a nyugdíjas munkavállalók szabadságra és betegszabadságra jogosultak, táppénzre azonban főszabály szerint nem.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a szabadságra való jogosultság tekintetében nem tesz különbséget a nyugdíjas és a nem nyugdíjas munkavállalók között. A nyugdíj melletti munkavégzés tehát önmagában nem eredményezi a szabadság csökkenését vagy elvesztését.
A munkavállalót évente 20 munkanap alapszabadság illeti meg, amelyhez az életkor alapján pótszabadság kapcsolódik. A munkavállalónak a 45. életévétől további 10 munkanap pótszabadság jár. Ennek megfelelően a nyugdíj mellett munkaviszonyban álló személy főszabály szerint évente 30 munkanap szabadságra jogosult.
A szabadság részmunkaidős foglalkoztatás esetén is jár, annak mértéke önmagában a rövidebb munkaidő miatt nem csökken. Ugyanakkor a szabadság kiadásánál és elszámolásánál figyelembe kell venni a munkavállaló munkaidő-beosztását. Év közben kezdődő vagy megszűnő munkaviszony esetén a szabadság időarányos része illeti meg a munkavállalót.
A nyugdíjas munkavállalókat betegség esetén betegszabadság is megilleti. Az Mt. 126. § (1) bekezdése alapján a munkáltató a munkavállaló betegség miatti keresőképtelenségének tartamára naptári évenként 15 munkanap betegszabadságot biztosít. Ez a jogosultság a saját jogú nyugdíjas munkavállalót is megilleti, függetlenül attól, hogy munkaviszonya alapján nem minősül társadalombiztosítási szempontból biztosítottnak.
A táppénzre való jogosultság tekintetében már eltérő szabályok érvényesülnek. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) alapján a saját jogú nyugdíjas munkavállaló kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül, ezért munkaviszonya alapján nem válik biztosítottá.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény pedig a táppénzre való jogosultságot biztosítási jogviszonyhoz köti. Mivel a saját jogú nyugdíjas munkavállaló ezzel a jogviszonya alapján nem rendelkezik, táppénzre nem jogosult.
A szabályozás tehát különbséget tesz a munkaviszonyból eredő jogosultságok és a társadalombiztosítási ellátások között. A nyugdíjas munkavállalót az éves szabadság és a betegszabadság ugyanúgy megilleti, mint más munkavállalókat, táppénzre azonban saját jogú nyugdíjas jogállása miatt nem szerez jogosultságot.
A jogosultságok megítélésénél ugyanakkor lényeges az érintett nyugellátás pontos típusa, mivel nem minden nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy minősül társadalombiztosítási szempontból saját jogú nyugdíjasnak.
A nyugdíj melletti munkavégzés önmagában nem érinti a munkavállaló szabadsághoz és betegszabadsághoz való jogosultságát. A saját jogú nyugdíjas munkavállalót ugyanúgy megilleti az éves rendes szabadság, valamint betegség esetén a törvényben meghatározott betegszabadság, mint a többi munkavállalót. A táppénzre való jogosultság azonban eltérően alakul, mivel a saját jogú nyugdíjas munkavállaló munkaviszonya alapján nem minősül biztosítottnak.
Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott...
A Munka Törvénykönyve egyértelműen rögzíti, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A munkáltató e kötelezettsége alól akkor mentesül,...
Ügyfelünk folyamatosan romló egészségi állapota miatt munkáját már nehezen tudta ellátni, üzemorvosi minősítései időről-időre rosszabbak voltak, munkáltatója mégsem bocsátotta el őt.
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.